A jelenlegi ideiglenes rendszert felváltó állandó mechanizmusból folyósított támogatást főként euróövezeti országok nyújtják majd, de eseti jelleggel a zónán kívüli tagállamok is bekapcsolódhatnak befizetőként. A mechanizmus javára el fognak tekinteni az úgynevezett kedvezményezett hitelezői státustól; ennek célja, hogy a támogatásban jelenleg is részesülő országok könnyebben visszatérhessenek a nemzetközi pénzpiacokra. A szerződés a jövő év végén életbe is léphet.

A Velencei Bizottság a magyar alkotmányról

Az elismerések mellett több kifogást is megfogalmazott az új magyar alaptörvényről a Velencei Bizottság. Az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. A bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy számos kérdést sarkalatos törvényben rendeznek, emellett adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.

Nagyüzem az Országgyűlésben

Elfogadta az új számvevőszéki törvényt az Országgyűlés. Ez az első az új alkotmányhoz kapcsolódó sarkalatos törvények közül. A jogszabály - a korábbihoz hasonlóan - rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezete, amely a parlamentnek alárendelve látja el feladatát. Újdonság, hogy az Állami Számvevőszék költségvetését a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb az előző évinél. Megszavazta a törvényhozás a devizahitelesek megsegítéséről szóló jogszabályt is, amely alapján átmeneti időre rögzítik a devizakölcsönök törlesztési árfolyamát, és elfogadta a Ház azt a törvényt is, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz köti az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát.

Meghallgatja a szakbizottság az alkotmánybíró-jelölteket

Megkapta a szükséges támogatást az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt a parlamenti testületben. Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tanácskozása után Varga István, a testület fideszes elnöke elmondta: a holnapi alkotmányügyi bizottsági meghallgatásra várják Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-minisztert, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet.

Hoffmann Rózsa marad az oktatási államtitkár

Az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és ez még sokáig így is marad -- mondta a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter hozzátette: ebben az ügyben nem volt, és nem is várható egyeztetés a kormányfő és az államtitkár között. Az eset előzménye, hogy Hoffmann Rózsa egy Orbán Viktor kormányfőnek írt levélben kilátásba helyezte lemondását. A történtekről beszámoló Index.hu úgy tudja: az államtitkár nem érzett elég támogatottságot munkája folytatásához.

Emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdán bruttó két forinttal nő a 95-ös benzin és három forinttal a gázolaj literenkénti ára - értesült a Portfolio.hu. Sándor Dávid, a portál elemzője az InfoRádióban elmondta: a döntést a világpiaci árak alakulása és a forint múlt heti gyengülése indokolja. A benzin literéért 375, a gázolajért pedig 369 forintot kell fizetni.

Nem változott az alapkamat

Nem változtatott a jegybanki alapkamat hat százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa; a döntés megfelel a várakozásoknak. A jegybank ismertette új inflációs jelentését is; eszerint az idén a korábban várt 2,9 helyett 2,6 százalékos GDP-bővüléssel számol, a 2012-es növekedési prognózist pedig 3-ról 2,7 százalékra rontotta. Az előrejelzés alapján az infláció az idén 3,9 százalék lehet, jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet.

Együtt Bulgáriával

Éves összevetésben Bulgária után Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaköltségek az idei első negyedévben - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból. Míg a 27 tagországban átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek az egy órára jutó munkaköltségek, addig Magyarországon 5,6, Bulgáriában pedig 7,8 százalékkal nőttek. A legkisebb emelkedést - nyolctized százalékot - Portugáliában regisztrálta az uniós statisztikai hivatal, két tagországban pedig csökkentek a munkaköltségek: Írországban 2,2 Görögországban pedig 6,8 százalékkal.