A WikiLeaks-ügyben 251 ezer 287 dokumentumról van szó, amelyeket az Egyesült Államok nagykövetségei, ügyvivői, különböző külföldi intézményei írtak. Amerika pedig világhatalom, és ez alapján a világ minden dolgába van beleszólása - szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter szerint a legizgalmasabb kérdés, hogy miként lehet értékelni a portál akcióját. Ilyen típusú kiszivárogtatások ugyanis mindenütt előfordulnak a világon. Még Magyarországon is, legfeljebb itt nem titkos dokumentumok láttak napvilágot - jegyezte meg.

A szakértő elmondta: a 2006-ban alakult WikiLeaks igazából 2010-ben lett világhírű, mégpedig három nagy témához köthetően: Afganisztán, Irak és a most nyilvánosságra hozott diplomáciai jelentések miatt.

Ezek az anyagok pedig mind egyetlen forrásból valók: ha nem szolgált volna egy Bradley Menihi nevű közkatona Irakban, és nem jut eszébe letölteni egy 2003-ban a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után létrehozott belső hálózatról ezeket a jelentéseket, akkor azokat nem ismeri meg a világ - fejtette ki Tálas Péter.

Hozzátette: jogosultsága ugyan nem volt Menihinek mindehhez, de valószínűleg adminisztratív feladatot kapott. Tehát a WikiLeaks nem csak a jogászok intelmei miatt nem hoz nyilvánosságra szigorúan titkos anyagokat, hanem mert a 23 esztendős katona bizalmas adatokhoz nem juthatott hozzá. Olyanokhoz, amelyeket külföldiek nem láthatnak. Viszont szolgálati iratokat le tudott másolni.

Ezt a csomagot kapta meg és kezdte el idén közzétenni a radikálisan nyilvánosságpárti WikiLeaks. A portál tehát azért foglalkozik Amerikával, mert ilyen anyag esett az üzemeltetők ölébe - mondta a szakértő.