Bár csak december végére lesz végleges formában kész a felsőoktatási törvény tervezete, a kormányzattól kiszivárgott - az államtitkárság szerint 85 százalékos - koncepciót azonnal, a nyilvánosság előtt bírálta a Fidesz vezető oktatáspolitikusa. Pokorni Zoltán a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta: "a tervezet nem ad választ a felsőoktatás két legnagyobb problémájára, a hallgatók elvándorlására és az egyre kisebb létszámú korosztályok miatt kialakuló helyzetre".

A volt oktatási miniszter szerint a kiszivárgott koncepció nem ismeri fel azt az óriási kockázatot, amit ma a külföldi egyetemek versenyhelyzete teremt, így nem tesz ellene, "márpedig megfelelő intézkedések nélkül ezek az intézmények elcsábítják a hallgatókat a hazai egyetemekről". Pokorni az egyik legnagyobb problémát a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átalakításában látja. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere szerint nem lehet minőségjavító tényező az olyan finanszírozás, amelyben teljesítménytől függetlenül is jár a támogatás több mint kétharmada. Pokorni Zoltán kritikát fogalmazott meg a képzési rendszer átalakítását illetően is és élesen bírálta a hallgatók vizsgalehetőségeinek jogszabályi korlátozását is.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint nem lenne jó ismét a voluntarizmus hibájába esni, csak most a másik oldalról. A koncepciót elemezve érthetetlennek nevezte a finanszírozásra vonatkozó passzust, amely 15 százalékban hallgatóarányos finanszírozást valósítana meg, 15 százalékban kutatást, s hetven százalékban egyéb feladatokat finanszírozna. Ez nem jelentene mást - folytatta - mint, hogy kapacitást finanszíroznak.

Pokorni Zoltán kiemelte: át kell alakítani a felsőoktatást, ma ugyanis kapacitásfeleslegek vannak, szétaprózott a rendszer. Magyarországnak nem a meglévő állapotokat kellene konzerválnia, hanem úgy kéne minőségi felsőoktatást kialakítani, hogy a "gyerekeink ne menjenek el Bécsbe, Párizsba tanulni".

A vidék megmentése

Hozzátette: a vidéki főiskolákat csak új feladatok odaszervezésével lehet megmenteni, szerinte az érettségi utáni felsőfokú szakképzés nagy részét ide kell átterelni. Eközben a szakképző intézmények is kapacitásfelesleggel küzdenek, fontos, hogy ezek ne egymással rivalizáljanak, tehát ezekben a felnőttképzést kell második feladattá tenni a meglévő szakképzés mellett. Ez jót tenne a ma sokszor átláthatatlan, minőségében ellenőrizetlen felnőttképzési szektornak.

Pokorni a diákok vizsgaszámának, a jelentkezési helyek számának korlátozásáról vagy az átirányításról azt mondta, érthetetlen a hallgatók ilyen jellegű "vegzálása". A magyar felsőoktatás nem egy zárt rendszer, s vissza lehet nyúlni a nyolcvanas évek oktatásszervezési elképzeléseihez, de akkor ennek az lesz a vége, hogy a diákok külföldre mennek - fogalmazott a kormánypárti politikus. Ha a diák kárt okoz azzal, hogy sokszor vizsgázik, meg kell fizettetni vele, de nem lenne szabad kidobni azt az összeget, amit a képzésébe az állam befektetett - mondta, utalva például az orvosképzés költségeire. Nem ugyanaz egy anatómiavizsga vagy egy műegyetemi vizsga, mint egy főiskolai - említett egy példát a fideszes politikus. Ezt az intézményekre kellene bízni - mondta, s megjegyezte: ezzel a metódussal szemben jöttek létre a hetvenes-nyolcvanas évek végén azok a hallgatói mozgalmak, amelyekből végül a Fidesz kinőtt.

Hoffmann: Hónapok vannak az egyeztetésre

Hoffman Rózsa a sajtó képviselői számára tartott kedd esti budapesti háttérbeszélgetésen közölte: igyekeznek a felsőoktatási törvény koncepcióját a szakmai testületekkel megvitatni. Mint mondta, kedden a Magyar Rektori Konferencia tagjai mondhatták el véleményüket - akik tájékoztatása szerint alapvetően elfogadják a koncepciót, de néhány javaslattal is éltek -, szerdán pedig az Országos Köznevelési Tanács képviselői tehetik meg ugyanezt. A továbbiakban is számos szervezettel tárgyalnak, egyebek mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a képviselőivel is.

Az oktatási államtitkár felhívta a figyelmet arra: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a miniszteri értekezletén jóváhagyta a tervezetet, és "Réthelyi Miklós miniszter személyesen is órákat dolgozott a törvény tervezetén". Az államtitkár ezzel az Országgyűlésben napirend előtt őt bíráló Hiller István volt szocialista oktatási miniszter szavaira reagált. A volt oktatási miniszter szerint a kormány 5-7 év alatt 100 ezerrel csökkenti a hallgatók létszámát, és szétveri az egyetemek gazdasági tanácsait.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy a jelenlegi 85 százalékos koncepciót a tervek szerint december végére véglegesítik, januárban terjesztik a kormány elé, s ha ott elfogadják, akkor kezdődik majd a törvény szövegének megalkotása. A kodifikáció során is egyeztetnek majd a szakmai szervezetekkel, tehát összességében két alkalommal lesz lehetőség az egyeztetésre, így a véleményezésre hónapok állnak rendelkezésre - hangsúlyozta, hozzátéve: előreláthatóan áprilisban nyújtják majd be a felsőoktatási törvényt a parlamentnek, s azt az ottani vita után már májusban meg is szavazhatják a honatyák.

Az államtitkár hangsúlyozta: terveik szerint a megszülető jogszabály egy kerettörvény lesz. Mint mondta: a magyarországi oktatás jelenlegi szabályrendszere ijesztően idejétmúlt. Emlékeztetett: a közoktatási törvényt az elmúlt időszakban negyvenötször kellett módosítani. Hoffmann Rózsa ígérete szerint az új felsőoktatási törvény megszületésekor már készen lesznek a kapcsolódó alsóbbrendű jogszabályok is.

Hoffmann Rózsa az egyik legfőbb vitatémára, a vizsgaszámokra kitérve kiemelte: a törvény koncepciója - jelenlegi formájában - nem szándékozik megállapítani, hány sikertelen vizsga után lennének elbocsáthatók a hallgatók a felsőoktatási intézményből, mindenesetre az összesen öt vizsgát egy adott tantárgyból elegendőnek tartja. A vizsgák számáról alacsonyabb szintű jogszabály szólna a jelenlegi tervek szerint - tette hozzá.

Nem lesz létszámcsökkentés 

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a felsőoktatásban nem lesz létszámcsökkenés, a jelenlegi arány (egy adott évfolyam mintegy 45 százaléka jár főiskolára, egyetemre) előreláthatóan nem változik majd. Ugyanakkor a bejutást magasabb követelményekhez kötnék, a két tárgyból megkívánt emelt szintű érettségi a diákokat magasabb szintű teljesítményre sarkallja, a készüléssel várhatóan magasabb lesz az alapműveltségük - vélekedett.

A felsőoktatás finanszírozásáról kifejtette: azt nem csak a hallgatók létszámához, hanem az egyetemek, főiskolák meghatározott teljesítménymutatóihoz is szeretnék kötni, s a kutatásfejlesztés is szempont lesz az állami dotálásnál.

Az egységes, osztatlan képzéssel kapcsolatban Hoffmann Rózsa megjegyezte, hogy várhatóan lesznek olyan szakok a tanárképzésen kívül, ahol ezt választják majd az intézmények, ha lesz erre lehetőségük.

Az államtitkár kitért arra: a felsőoktatási törvény mellett munkatársaik dolgoznak a közoktatási törvény tervezetén (ennek koncepciója várhatóan december elején felkerül a tárca honlapjára), valamint a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényen is. Mindkét tervezetről szakmai és politikai egyeztetést kezdenek.

Mikor egyeztet-e a pártszövetség?

Pokorni Zoltán azt is kifogásolta, hogy a két kormánypárt szakpolitikusai nem egyeztettek még a koncepcióról. A volt oktatási miniszter úgy fogalmazott: szükségesnek tartaná, hogy legyen normális párbeszéd a két kormánypárt között, legyen olyan szakmai egyeztetés, ami joggal elvárható a kabinetet támogató s a kérdések nagy részében egyetértő politikai erők között.

A fideszes oktatáspolitikus azt mondta, ahhoz joga van az államtitkárnak, hogy az általa felkért szakértői gárdával dolgozzon, amibe nem vonják be a Fideszt, a koncepció nyilvánosságra hozatala előtt azonban kérte, hogy konzultáljanak. Ez sajnálatos módon nem történt meg - mondta, hozzátéve: ez sem jóvátehetetlen, hiszen vitairatról van szó, ami később kerül a miniszter és a kormány elé. Időben vagyunk még, de jobb lett volna a belső egyeztetéseket a nyilvánosságra hozatal előtt lefolytatni - mondta a nagyobbik kormánypárt vezető oktatáspolitikusa.

Hoffmann Rózsa válaszul csak annyit mondott: nem a sajtón keresztül üzengetve kell megtárgyalni a most készülő új felsőoktatási törvény koncepciójáról. Az InfoRádió úgy tudja: jövő hét elején egyeztet a pártszövetség, akkor jön létre egy hivatalos Hoffmann-Pokorni találkozó is.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában a nézeteltérésről azt mondta: minden vita előre visz, az pedig szerinte megkerülhetetlen, hogy olyan súlyú ügyekben, mint a felsőoktatás átalakítása, ne vonják be a nyilvánosságot. "Ebben a politikai családban is vannak adott esetben viták. Ezeket kulturáltan, értelmesen a legjobb megoldás megtalálása érdekében kell lefolytatni. Most is ez zajlik", ez vezérli Pokorni Zoltánt és Hoffmann Rózsát is - erősítette meg a képviselőcsoport első embere.