A lap szerint a struktúra átalakításához szükséges jogszabályi hátteret a kabinet egy múlt pénteken kihirdetett kormányhatározattal már megteremtette. A rendelet nem sorolja fel tételesen, hogy milyen területek tartoznak majd a hivatalokhoz, de valószínű, hogy például a tisztiorvosi szolgálat, a Magyar Államkincstár, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a környezetvédelmi, illetve a munkaügyi felügyelőség, vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság most még önállóan működő regionális vagy megyei szervei a közigazgatási hivatal részévé válnak. Vagyis a területi államigazgatási szervek többsége valószínűleg elveszíti függetlenségét, és a "szuperhivatalok" szakigazgatási egységeként működnek tovább.

A Magyar Nemzet szerint csaknem 230 olyan szerződést kötött még oktatási miniszterként Hiller István, amelynek fizetési kötelezettsége részben az új tárcavezetőt terheli. Ezek között feltűnően sok a tanácsadói, szakértői szerződés. A lap mintegy harminc ilyen megbízást talált, körülbelül 60 millió forintos értékben.

Az Index arról ír, hogy váratlanul gyorsan megszületett, de tartalmában semmilyen meglepetést nem hozott az Európai Központi Bank elvileg kötelező erejű véleménye az MNB-törvény módosításáról: mandátumuk lejártáig a hivatalban levő jegybanki vezetők bére nem csökkenthető - mondta ki sokadszorra, ezúttal a magyar megkeresésre az EKB. Így a Simor András jegybankelnök, illetve közvetve a jegybanki alelnökök és monetáris tanácsi tagok fizetésének csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatot nem fogadhatja el a parlament, igaz, ahogy a frankfurti levélből kiderül, az egyeztetés előtt beterjeszteni sem kellett volna. Ha mégis megteszik, az EKB bírósághoz fordulhat.

A Napi Gazdaság azt írja, hogy az OECD migrációs kilátások 2010 című elemzése szerint a lakosság elöregedését "hazai forrásokból" nem lehet megállítani, ezért a bevándorlók fontos erőforrást jelenthetnek. Ajánlásuk szerint a kormányoknak fontolóra kell venniük az állampolgárság megadási korlátainak enyhítését.

A Világgazdaság szerint súlyosan leronthatják a lakosság egészségi állapotát a megszorítások. A legtöbb európai országban a megszorítási intézkedések hivatalosan csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem vonatkoznak az egészségügyi ellátórendszerekre. A takarékosságnak azonban a szakemberek szerint több oknál fogva is érzékelhető negatív hatása lesz a lakosság egészségi állapotára. Az egyik ilyen, hogy a lefaragások fű alatt mégiscsak érintik a szektort, a költségvetési keretek befagyasztásával.

A Portfolio.hu megállapítja: egyelőre csak annyit tudni a közeljövő személyi jövedelemadójáról, hogy 16 százalékos lesz, ötvözni fogja a családi és az egykulcsos adó elemeit, kivezetik belőle az adójóváírást, illetve az a cél, hogy a nettó keresete senkinek ne legyen kevesebb, mint a mostani rendszerben. A célok között nehezen feloldható feszültségek vannak, éppen ezért érdemes végiggondolni, hogy merre is mozdulhat az adórendszer, és ez milyen hatással lehet a pénztárcánkra. Ennek részleteit elolvashatják a gazdasági hírportálon.