Három jelölés érkezett a köztársasági elnöki posztra; a Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh Andrást javasolta. Az LMP Sólyom László jelenlegi államfő újraválasztását támogatná, de a szükséges számú aláírás hiányában jelölése érvénytelen. A köztársasági elnöki posztra történő jelöléshez az alkotmány értelmében legalább 50 képviselő aláírása kell. Az Országgyűlés kedden titkos szavazással választ új államfőt. Ezt megelőzően 10-10 percben Schmitt Pál és Balogh András is kifejtheti elképzeléseit a képviselők előtt. Sólyom László államfő ötéves mandátuma augusztus 5-én éjfélkor jár le.

Alkalmasnak találta az LMP parlamenti frakciója Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét a köztársasági elnöki posztra, miután meghallgatta őt terveiről. Schiffer András, a képviselőcsoport vezetője közölte: hétfőn hallgatják meg Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét, és lehet, hogy őt is alkalmasnak találják majd. Hozzátette, hogy éppen ezért csak ezután alakítják ki álláspontjukat arról, kire voksolnak.

Az eredetileg tervezett 3 helyett csak 2 évre vezeti be a kormány a banki különadót - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. Cséfalvay Zoltán a Hírszerző hírportálnak adott interjújában azt mondta: a keretek adottak, vagyis 200 milliárd forintos bevételt várnak az intézkedéstől, emellett fontos az is, hogy a bankok lehetőség szerint ne terheljék tovább a fogyasztókra az adót, és a gazdasági növekedésre a legminimálisabb hatása legyen a pénzintézetek reakciójának.

Feljelentést tesz a Jobbik az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője ellen. Az ellenzéki párt emellett kezdeményezi annak a szakvéleménynek a nyilvánosságra hozatalát is, amely szerint a párt 4 országgyűlési képviselője nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Staudt Gábor jobbikos képviselő az Inforádióban azután közölte ezt, hogy 3 frakciótársával - Balla Gergővel, Endrésik Zsolttal és Schőn Péterrel - a házelnöknél járt, aki arról tájékoztatta őket, hogy nemzetbiztonsági átvilágításuk kockázati tényezőket tárt fel. --A Belügyminisztérium szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal a hatályos jogszabályoknak megfelelően végezte munkáját; az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságába delegált tagok átvilágítása pedig objektív tényeken alapult.

Szentendrén Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg a Szabadtéri Múzeumban európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az Észak-magyarországi falu tájegységet. Az államfő hangsúlyozta: a skanzen 40 év óta szilárd értékrendet képvisel, és világviszonylatban különleges múzeum. A szentendrei szabadtéri múzeum főigazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az Észak-magyarországi tájegység átadásával lezárul a két éve indult Skanzen Örökség Program. Cseri Miklós emlékeztetett arra, hogy a projekt keretében megépült a skanzen vasút, az új bejárati épület, a nyitott muzeológiai műhely és az Észak-magyarországi falu.

Leghamarabb ősszel találkozhat egymással Barack Obama amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő - közölte a Washingtonban tartózkodó külügyminiszter. Martonyi János az Inforádióban elmondta: várhatóan még az év végén, de legkésőbb a jövő év elején Budapestre látogat Hillary Clinton amerikai külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője szólt arról is, hogy tengerentúli látogatása jó alkalmat teremtett az új kabinet legfontosabb gazdasági és politikai célkitűzéseinek ismertetésére.

Brüsszelben újabb intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság, hogy a tagországok és régiók könnyebben juthassanak hozzá az uniós támogatásokhoz. A testület 775 millió euróval növelte azt a keretet, amelyből a nemzetközi hitellel segített vagy a komoly gazdasági visszaeséssel küzdő tagországok a tervezettnél korábban kaphatják meg az uniós részesedést beruházásaikhoz. Az unió és a Nemzetközi Valutaalap hitelezési csomagja miatt a balti államok és Románia mellett Magyarország is ebbe a csoportba tartozik.

Egy felmérés szerint 20 évvel a német újraegyesítés után a keletnémetek negyede visszasírja az egykori NDK-t. A Berlin-brandenburgi Társadalomkutató Központ tanulmánya alapján a keleti tartományok felnőtt lakosságának 25 százaléka egyértelműen pozitív képpel rendelkezik a volt NDK-ról. Ugyancsak a keletnémet felnőtt lakosság mintegy negyede értett egyet azzal, hogy a volt kommunista ország pártállami diktatúra volt, amelyben a kommunista párt és a hírhedt állambiztonsági hivatal, a Stasi volt az úr.