Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv

A Fidesz tervei szerint 35 tagú lenne a Fővárosi Közgyűlés

Parlamenti albizottságban tárgyalná meg a Fidesz a kisebb Országgyűléssel kapcsolatos javaslatához szükséges választási törvény-módosítást. A kisebb létszámú önkormányzati testületekkel összefüggésben megengednék, hogy "kívülről" érkezzenek alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök. A Fővárosi Közgyűlés terveik szerint 35 tagú lenne.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a kisebb parlamentről szólva kifejtette: az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslatot már pénteken benyújtották. A szándékuk az, hogy legfeljebb kétszáz fős, maximum 13 nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlés működhessen Magyarországon.

Hétfőn az Új irány 2010 című javaslatcsomag keretében kezdeményezik - folytatta -, hogy álljon fel egy olyan paritásos albizottság az alkotmányügyi bizottságon belül, amelynek az lenne a feladata, hogy 2011. szeptember 1-jéig terjesszen elő ebben az ügyben egy egyeztetett választási törvény-módosítást. Ha ez nem sikerül, akkor arról az érintett jogszabály azon változtatásáról fog tárgyalni a parlament, amelyet a Fidesz indítványoz - közölte Kósa Lajos.

A politikus kérdésre elmondta: a választási rendszerben megtartanák az egyéni szisztémát, és körülbelül a megválasztandók fele lenne egyéni képviselő, a másik fele pedig listás.

Az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésével kapcsolatban azt mondta: ennek lényege, hogy nem fűnyíróelvszerűen, hanem a működőképességet és az ésszerűséget figyelembe véve csökkenjen a létszám - testületenként változó mértékben - a jelenlegihez képest mintegy 40-50 százalékkal.

Azt a problémát is szeretnék kezelni, hogy a megyei közgyűlések és a Fővárosi Közgyűlés nem az általuk képviselt választópolgárok számához igazodó testületek - emelte ki a politikus.

Ezért - folytatta - a megyei testületek létszáma esetében meghoznak egy minimumot, nagyságuk lélekszámarányos lesz. A Fővárosi Közgyűlés 35 tagú lenne.

A megyei közgyűlések létszámával kapcsolatban kifejtette: 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő.

A polgármesterek közvetlen választását megtartanák. A jelenlegi önkormányzati választójogi rendszer logikáját megőriznék: 10 ezer lakosig "egyéni listás" szisztéma lenne, 10 ezer fölött pedig szintén lélekszámarányhoz kötnék a képviselő-testületek nagyságát, és ott vegyes lenne a választási rendszer.

Módosítanák az önkormányzati törvényt is: e szerint alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt nemcsak a képviselő-testületből lehetne választani, hanem "kívülről" is. Megbízatása akkor szűnne meg, ha azt a testület visszavonja, vagy ha az általa ellátandó feladatok "üres halmazzá" válnak. Azok az alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök és főpolgármester-helyettesek, akik eredetileg nem tagjai a testületnek, nem válnak annak tagjává, és nem is szavazhatnak, viszont teljes körű tanácskozási joguk van - ismertette Kósa Lajos.

Előírnák ugyanakkor, hogy az említett tisztségek betöltői közül legalább egyet a testület tagjai közül kelljen megválasztani.

Módosítani kell Kósa Lajos szerint a választási eljárási törvényen is, hogy a mostani 72 napos önkormányzati kampányidőszakot 60 napra rövidítsék le.

Elképzeléseik szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×