Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Korábbi országértékelők: iránymutatások a Facebook nélkül

A luxuspolitikából való kiábrándulás, egy a zászló, egy a tábor, az igennel kezdődő jövő és új irány - az elmúlt négy évben ezek voltak a kulcsszavai Orbán Viktor évértékelőinek. A Fidesz elnöke idei, az áprilisi parlamenti választások előtti tizenkettedik országértékelőjében a várakozások alapján az eddigi időszak elemzésén túl a jövőre vonatkozó témákat is érint, sőt a Facebook közösségi portálon arra kérte "rajongóit", tegyenek javaslatokat a beszéd tartalmával kapcsolatban. Az InfoRádió élőben közvetíti az országértékelőt.

2006: Beletörődés, luxuspolitika és éles kanyar

2005 a beletörődés és a luxuspolitikából való kiábrándulás éve volt Orbán Viktor szerint, aki négy évvel ezelőtt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén hangsúlyozta: Magyarországnak egy munkaalapú gazdaság felé kell fordulnia, mert "havi 70 ezer forintból nem lehet megélni".

A volt kormányfő 2006-ban úgy vélte: "aggastyántól csecsemőig" minden ember vállát 1,5 millió forint adósság nyomja, a magyar gazdaság nem a saját lábán áll.

Beszélt arról is, hogy 2005 a Fidesz számára sorsdöntő év volt, a sikerek és kudarcok tapasztalata éretté tette és megerősítette a pártot. Hozzátette: az emberek kiábrándultak a luxuspolitikából, "amelynek világa soha nem fogja megérteni a kiszolgáltatott emberek helyzetét".

"Az utóbbi időben nem vesszük jól a kanyarokat, pedig most éles kanyar következik" - fogalmazott a volt kormányfő, aki "veszélyre figyelmeztető táblák", azaz a kudarcok között említette a nemzetközi hitelintézetek által bejelentett leminősítéseket, és "a konvergencia programra kapott elégtelen" osztályzatot.

2007: Egy a zászló, egy a tábor

Öt hónappal Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után Orbán Viktor azzal kezdte évértékelőjét, hogy olyan események történtek 2006-ban Magyarországon, amelyekre emberemlékezet óta nem volt példa. A pártelnök akkor úgy vélte: az ország súlyos válságban van. Önbecsapás volt azzal áltatni magunkat, hogy a gazdaságot, az emberek mindennapjait nem rántja magával az államháztartás.

Orbán Viktor emlékeztetett: a válság oka a költségvetés hiánya. Hozzátette: lába kelt a pénznek, mert a szocialista vezetők eltüntették azt. Szerinte az MSZP alaposan megváltozott, nem lepke szállt fel a bábból, hanem valamilyen húsevő kapott lábra.

A Fidesz elnöke szerint 2006-ban a magyarok megtudhatták: az új baloldal bátorsága gátlástalanság, lendülete erőszakosság, önzetlensége kapzsiság. Az ország a kapzsiságnak esett áldozatul, ez termelte ki az új arisztokráciát, amely a meggazdagodása után most a politikában újabb kiváltságokat akar szerezni. Ma már a törvény felett állnak, ellenőrzés nélkül költekeznek, ellenőrzés nélkül használhatják a rendőrséget és a titkosszolgálatokat - mondta el a Fidesz elnöke. Ideje kimondani: az MSZP-kormány nem baloldali, hanem a kiváltságosokat, az új arisztokráciát képviseli; még több pénzt és hatalmat akar. A kapzsiság telhetetlen, semmivel sem éri be - tette hozzá.

A volt kormányfő szerint 2006-ban olyasmi történt, amire nem számított senki. A sokk után összeszedte magát az ország, megtette az első lépést fölfelé - létrejött az új többség az önkormányzati választások és tiltakozások során. A régi többség szertefoszlott.

Orbán Viktor kiemelte: a hazugságért nem a becsapottak viselik a felelősséget, hanem a hazudozók, hogy "nem sül ki a szemük". Kiderült, hogy vannak maratoni hazudozók - tette hozzá.

A polgári kormány megmutatta, hogy a jó kabinet képes letörni az árakat - tette hozzá.
A Fidesz elnöke kijelentette: az új többség létrejöttével történelmi jelentőségű átrendeződés vette kezdetét a magyar politikában.

"Egy az ország, egy a zászló" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: egymásra vagyunk utalva, közösen, vállvetve kell cselekedni.

Mesterházy Attila, aki akkor az MSZP frakcióvezető-helyetteseként értékelte a beszédet, azt mondta: Orbán Viktor "politikai cukrosbácsiként megpróbálta elbizonytalanítani a baloldalt és annak szavazóit".2008: A jövő igennel kezdődik

A március 9-ei népszavazás előtt tartott tizedik évértékelőjében kijelentette: "az emberek elsöprő többsége változást akar. Ez így nem mehet tovább!" Azt mondta, a népszavazáson az emberek képesek lesznek arra, hogy sikert érjenek el, ha kell, a kormány ellen is, amire nem volt példa a rendszerváltás óta.

Abban egyetértés van, hogy olyan kormányra, amit az emberek elutasítanak, nincs szükség. Ennél azonban ma már több kell, hiszen Magyarországnak elege van a hat évnyi szocialista kormányzás kudarcaiból - közölte az ellenzéki politikus.

"A jövő igennel kezdődik" - jelentette ki Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ahhoz, hogy valamit elérjünk, igent kell mondani, enélkül ugyanis esélyünk sincs a sikerre.

"Nem reformokat, sikereket akarunk. Kinek kell olyan reform, amivel mindenki rosszul jár? A viták állandóan arról szólnak, mire nincs pénz, kitől kell elvenni, ha valakinek adni akarunk. A vita végén pedig kijelentik, mit miért nem lehet megtenni. Magyarország ma ezen az úton jár, pedig ez vakvágány" - tette hozzá a Fidesz elnöke.

"A népszavazás ténye önmagában győzelem. A népszavazás jogát és lehetőségét nem megkaptuk, hanem kiharcoltuk, több mint egy éven keresztül. Az emberek ezeket a kérdéseket fontosnak tartják, amiben a döntést nem adhatják át. A népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája" - fogalmazott Orbán Viktor.

"Aki március 9-én igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra, a gazdasági fordulatra és a sikeres jövőre mond igent. Az igenek győzelme új korszak nyitánya lesz. Március 9. lesz az a nap, amikor az ország megmutathatja, hogy még képes talpra állni. Mindig az első siker a legfontosabb, ez adja meg az embernek az önbizalmat" - mondta az ellenzéki politikus.2009: Új irány, Magyarország, új irány, magyarok!

Tavalyi, március 6-án tartott országértékelőjében Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

A volt kormányfő 11. értékelését arra a gondolatra építette, hogy a gazdasági világválság egy korszakos változás látványos, kellemetlen és gyötrő kísérőjelensége, a világban ugyanis egy 80 éves, Közép-Európa történetében pedig egy 20 éves korszak zárult le.

Úgy vélte, az 1929-1933-as világválság és a mai krízis között vannak hasonlóságok, de a lényeg különbözik. Az akkori válságot az áruk túltermelése, a mait a pénz túltermelése okozta. Szerinte olyan pénzügyi rendszert épült fel, amelyben a világ teljes jövedelmét tízszeresen meghaladta a banki és a tőzsdei ügyletek, összege, és ez a "buborék" pattant el.

A pártelnök szerint a világgal ellentétben Magyarországon halvány jele sincs a megújulásnak, a magyar politikai vezetők a reménytelenség emberei, akik a régi világban akarnak maradni.
A politikus kijelentette: Magyarország gyakorlatilag csődbe került, mivel lassan minden forint adósságszolgálatra megy el, a kormány pedig újabb hiteleket vesz fel, egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatra.

"Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni" - jelentette ki a pártelnök. hét év után a Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! helyett új jelszót hirdetett: Új irányt Magyarország, új irányt magyarok!

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×