A joggyakorlat a közlekedési szolgáltatók által vezetett sztrájkot vis maiornak, vagyis elháríthatatlan külső oknak tekinti, amely nem róható fel senkinek, így sem a munkaadónak, sem pedig a munkavállalónak - magyarázta az InfoRádió által megkérdezett ügyvéd.

Persze nem árt, ha összegyűjtjük a munkabeszüntetés miatt felmerült költségeinkre vonatkozó számlákat, például a benzinkiadásunkról vagy a parkolásról - tette hozzá Magyar György, aki azonban kételkedik abban, hogy érvényesíteni lehet azokat.

A kártérítéshez többek között az is kell, hogy a sztrájk jogellenes legyen, de ez most nem áll fenn. Viszont a bérletet vásárlók fizettek a szolgáltatásért, amelyet nem kapnak meg, ezért az ügyvéd el tud képzelni valamilyen kompenzálást, például azt, hogy egy nappal meghosszabbítják a bérlet érvényességét. Ez azonban a jog értelmében kárpótlás és kártalanítás, nem pedig kártérítés.