A veszélyeztetett faj egyedeiből csupán százötven él európai állatkertben, s a ragadozó Magyarországon csak Szegeden látható - közölte Veprik Róbert igazgató hétfőn az MTI-vel.

A két fiatal ragadozó egy év múlva éri el az ivarérett kort, s a gondozók reményei szerint ezt követően utódokkal örvendeztetik meg a Tisza-parti város állatkertjének látogatóit.

A sörényes farkas nőstényei évente egyszer tüzelnek, a párzási időszakot valószínűleg a nappalok hossza szabályozza. Dél-amerikai élőhelyén augusztus és október között, az északi féltekén fogságban október és február között párosodnak. A nőstény 65 napos vemhesség után egy-öt kölyköt hoz a világra. A fekete bundájú kölykök tömege születésükkor 340-430 gramm. Tízhetes korukra szőrük színe a kifejlett egyedekhez hasonlóan vörös lesz. A kicsinyek szeme kilencnapos korukra nyílik ki, négyhetesen pedig már megeszik a szülők által felöklendezett táplálékot.

A viselkedésük és táplálkozásuk alapján inkább a rókákhoz hasonlító sörényes farkasok Dél-Amerika síkságain, bozótos, füves, mocsaras területein őshonosak, számuk azonban rohamosan csökken. Ennek oka élőhelyük pusztulása - a füves puszták rendszeres felégetése - a sportvadászat és a befogás, ráadásul a baromfitartók is üldözik a ragadozót, mivel időnként néhány szárnyast is elragad.

A kutyaféle ragadozó nevét felborzolható fekete sörényéről kapta. Jellegzetessége még a hosszú lába, amely lehetővé teszi, hogy vadászat közben kilásson a magas fűből.

Nagy termete ellenére - testtömege meghaladja a húsz kilogrammot - kisebb gerinceseket, ízeltlábúakat, sőt növényeket is fogyaszt, de nem veti meg a tojást és a halat sem. Elsősorban éjszaka aktív, a nappalokat a sűrű aljnövényzetben pihenve tölti.

A sörényes farkasok párban élnek, közösen használják territóriumukat - amelynek határait vizeletükkel és székletükkel jelölik meg, - de egymástól függetlenül mozognak, vadásznak és pihennek.