A válság gyökereit nem az elmúlt egy évben kell keresnünk, hanem az elmúlt húszban. Az utóbbi hónapokban azonban olyan méreteket öltött, hogy az már az ország működőképességét is problematikussá tette. Ez alatt a problémák, amelyeket nem sikerült megoldani, folyamatosan eszkalálódtak - véli Gazsó Ferenc.

Magyarországon ráadásul kettős gazdaság van: a multinacionális vállalatok nagy profittermelő képességgel rendelkeznek, míg a hazai vállalatok vergődnek, mert tőkehiányosak, nem integrálódtak a világgazdaságba, alacsony termelékenységűek, nem versenyképesek.

A munkaerőpiac felvevőképessége azonban csak a hazai vállalatok dinamizálásával képzelhetők el - mutatott rá a szociológus.

Változásokra lenne szükség, a magyar társadalom azonban reformellenes. Ennek okai a szociológus szerint abban keresendők, hogy az eddig végrehajtott átalakítási törekvésekkel az eddigi kormányok olyan változásokat erőltettek az emberekre, amelyek nem bizonyultak hatékonynak, azaz amelyek nem javították a teljesítőképességet, csak létbizonytalanságot hoztak. A többi mellett az oktatásban vagy az egészségügyben lehetünk tanúi ilyen reformoknak.

Ezek helyett olyan változások szükségesek, amelyek emelkedő pályára állítják az országot. Újra kell gondolni az állam szerepét, a humánerőforrást újrateremtő rendszereket, az újraelosztás rendszerét, a válságba jutott hatalmi szisztémát.

Mindezt csak felülről, a politika által irányítottan lehet végrehajtani, mivel Gazsó Ferenc szerint Magyarországon a civil társadalom nem elég erős ahhoz, hogy kiharcoljon ilyen változásokat.