Időnként összeül a parlament ÁSZ-alelnököket jelölő albizottsága, és az utóbbi hetekben létre is jött egy egyezség arról, hogy Göndör István és Latorczai János legyen a bal- és a jobboldali alelnök. Már az MSZP-elnökség előtt volt az ügy, amikor a Fidesznél legfelsőbb helyről lefújták a tárgyalást - értesült az Index.

Az internetes portál információi szerint az MSZP és a Fidesz frakcióvezetői, Mesterházy Attila és Navracsics Tibor állapodott meg a két személyről. A paktum része volt, hogy közös törvénymódosítással elhárítják a kereszténydemokrata pártvezető számvevőszéki karrierje előtt álló jogszabályi akadályt (pillanatnyilag nem lehet az ÁSZ irányítói posztján olyan személy, aki korábban vezető párt-tisztségviselő volt).

A megegyezésről az MSZP elnökségét is tájékoztatták, és ott nem volt ellenvetés a két politikus ellen. A szocialisták együttműködési hajlandósága mégis hiábavalónak bizonyult, mert - az Index informátorai szerint - a Fideszből értesítést kaptak, hogy Orbán Viktor pártelnök lefújta a megegyezést.

A betöltetlen számvevőszéki posztok körüli szappanoperában az előző rész 2007-ben játszódott. A két nagy párt már akkor is megállapodott két jelöltről: az MSZP Katona Tamást, a Fidesz Vida Ildikót szerette volna a számvevőszék két alelnöki székében látni. Mindkettőjüket a jelölő pártokhoz szorosan kötődő, lojális embernek tartották.

A kis pártok azonban akkor beleköptek a nagyok levesébe. Az ÁSZ-alelnökeit ugyanúgy egy nyolcfős, képviselőkből álló munkacsoport javaslatára terjesztik az Országgyűlés elé szavazásra, mint az ÁSZ-elnök-jelöltet. A nyolcfős testületben az SZDSZ és az MDF delegáltjai megfúrták, hogy a két pártkatona legyen az ÁSZ két második embere.

Rossz nyelvek szerint a két nagy párt csak arra a látszatra törekedett, hogy nem rajtuk múlott az ÁSZ vezetői posztjainak betöltése. Valójában a lojális jelöltek kiválasztásakor eleve tudták, hogy a kis pártok nem támogatják majd a őket.

Vezetők nélkül

A mostani helyzet sokkal kacifántosabb, mint a két esztendővel ezelőtti. Idén novemberben lejár Kovács Árpád ÁSZ-elnöki mandátuma és év végén elnök és alelnökök nélkül marad az ÁSZ, miközben 2010 tavaszán parlamenti választások lesznek.

Márpedig az ÁSZ-nak a választások előtt fontos feladatot kell ellátnia: hitelesítenie kell azokat a beszámolókat, amelyeket a minisztériumok állítanak össze a választások előtti kötelezettségvállalásukról, helyzetükről. Alelnökök nélkül - ahogyan eddig is - eldöcöghet az ügymenet, de ha elnök sincs, az nagyban gyengíti a törvényesség betartásán őrködő szervezet pozícióját.

Ugyan Kovács Árpádot újra lehetne választani, de a portál forrásai szerint az elnök tizenkét évnyi regnálás után nem újrázhat. Ha új személyt kell találni az ÁSZ élére, az még nyögve nyelősebb egyezkedést hozhat, mint az alelnökök állítása. A vezetők nélkül vegetáló szervezetben vélhetően a főtitkár, Csapodi Pál áll majd a piramis tetején, de az ő irányítása alatt sokkal kevésbé figyelnek majd oda a számvevők munkájára az államigazgatásban.

A helyzet 2010 nyarán válhat különösen kínossá, amikor az idei költségvetési gazdálkodás végrehajtásáról szóló törvényjavaslatra, közismert nevén a zárszámadásra kell az ÁSZ-elnöknek (illetve az ÁSZ-nak) rányomnia a pecsétet.