szerint Szalainé szerződésének megszüntetésekor és meghosszabbításakor ezt a tényt nem jelentette be, ezért "a társaság számára gazdasági szempontból előnytelen szerződés" köttetett. Így a vizsgálat szerint a törvényi szabályozást és az azon alapuló kollektív szerződést figyelembe véve a végkielégítés átutalásának időpontjában Szalainé nem volt jogosult a pénzre.

Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainével Aba Botond kötötte az első vezetői szerződést 2005. december 1-én. Eszerint több mint 500 ezer forintos fizetést állapítottak meg neki, 150 százalékos alapprémiummal és 150 százalékos többletösztönző prémiummal. A vezetőnek felmondás esetén 14 havi végkielégítés járt, valamint 4 havi átlagkeresetnek megfelelő titoktartási pénz.

A szerződést a következő vezérigazgató, Antal Attila módosította 2008 elején. Emelte a fizetés összegét és beemelték a cégautó költségeinek fedezését, valamint azt, hogy felmondás esetén azt ellenérték nélkül megtarthatja.

2008 tavaszán felmondtak az igazgatónőnek. A megállapodásba foglalt javadalmazások összege 86 millió 282 194 forint volt, amelyet áprilisban utaltak át Szalainénak. A pénz mellett további 10 millió 128 900 forint elmaradt prémiumot kapott.

Antal távozása után, 2008 márciusában Balogh Zsolt lett a megbízott vezérigazgató. Balogh június 30-án módosította a megállapodást, ami szerint Szalainé munkaviszonyát két évvel később, csak 2010. április 9-én szüntetik meg. A végkielégítés és a titoktartás összegét átutalták, azt a felek visszavonhatatlannak ítélték.

Az igazgatónő bére 2008. július 1-től 1 182 000 forint, plusz 120 százalék prémium, 2009-től pedig 1 241 000 forint, plusz 120 százalék prémium lett. 2008-ra 25 693 200 forintot, 2009-re pedig 8 935 200 forintot fizettek ki neki prémium címén.

A jelentés szerint a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte Kft. a 2008-as éves beszámoló kapcsán jelezte a BKV-nak, hogy egy olyan munkavállalónak fizettek végkielégítést, aki az aktív dolgozók listáján szerepel, és javasolta az ügy felülvizsgálatát.

A BKV július 26-i közleménye szerint Szalainé Szilágyi Eleonóra és a cég vezérigazgatója között lezajlott egyeztetéskor a volt vezető nem ajánlotta fel a már megkapott végkielégítés visszafizetését.

A Fővárosi Kabinet tegnapi ülésén elítélte a BKV végkielégítési gyakorlatát. A kabinet felszólította a BKV vezetését, hogy vizsgálja meg az elmúlt hat évben megkötött menedzser-szerződéseket, tárgyalja újra a jelenlegi szerződéseket, és vizsgálja meg az eddigi kifizetések jogszerűségét, valamint azt, hogy milyen jogcímen lehetne visszaperelni vagy megegyezéssel visszaszerezni az elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket.

Az üléssel kapcsolatos közlemény alapján a végkielégítésekkel kapcsolatban a cég felügyelő-bizottságának javaslatokat és értékelést kell készítenie, ez alapján pedig a fővárosi kabinet és a közgyűlés gazdasági bizottsága augusztus 26-áig állapítja meg a céget vezető Kocsis István esetleges felelősségét.

Az ülésen nem merült fel Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes felelőssége, aki a BKV működéséért felelős. ""Ketten felügyeljük a fővárosi cégeket, Ikvai úr és jómagam. Több mint 20 cég van, több mint 20000 alkalmazott. Nekem nem az a dolgom, hogy valamennyi munkaszerződést és valamennyi végkielégítéssel kapcsolatos kérdést ismerjem és tudjam, ezért van a felügyelőbizottság, ezért van az igazgatóság, ezért vannak a menedzsmentek" - jelentette ki Hagyó Miklós.