Bizonytalanságot kelt a Nemzetközi Valutaalapnál, hogy nem egyértelmű a válságkezelő program parlamenti támogatottsága - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújában. A kormányfő úgy véli: legalább a meghatározó pontokban konszenzusra kellene törekedni. Szerinte a bizonytalanság gyengíti a bizalmat, és a forint árfolyamának sem tesz jót.

"Nem egyértelmű, hogy e program mellett minden politikai erő elkötelezett-e, pedig legalább a lényegben, egyfajta nemzeti minimumban, az ország hosszú távú fejlődésének érdekében jó lenne egyetérteni. És ebben már nem csak a kormánynak van felelőssége: mert cselekedni a kormány tud, de bizalmat erősíteni mindenkinek kell, aki esetleg kormányra kerülhet" - magyarázta.

A kormányfő elmondta: az IMF által jóváhagyott 1,43 milliárd eurós hitelkeretre jelenleg nincs szükség, a jegybank tartalékát képzi majd. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: Magyarországon egy óriási biztonsági puffert, védőzónát képeznek, hogy ha a nemzetközi helyzet rosszabbra fordul, akkor euróban is fizethessen az ország.

Euró kell mielőbb

A miniszterelnök szerint, ahogy erősödik a bizalom az ország iránt, úgy kellene folyamatosan visszatérni a piaci hitelekre, és nem az IMF pénzét használni, normális körülmények között ugyanis ez a megfelelő eljárás.

Hangsúlyozta, hogy az országnak szüksége van az euró mielőbbi bevezetésére, viszont addigra már olyan versenyképes gazdasággal kell rendelkeznie, amelyet az euró bevezetése nem lehetetlenít el. Ha ugyanis az eurót olyan áron vezetik be, hogy a magyar munkaérő megfizethetetlenné válik, akkor nagyon gyorsan, nagyon sok munkahely szűnne meg.

Bajnai Gordon azt mondta, az intézkedéseknek köszönhetően az államadósság jövő év közepétől csökkenhet, abban az esetben, ha lassul a gazdaság visszaesése. A miniszterelnök hozzátette, Magyarország tartozása jelenleg a GDP körülbelül 80 százaléka, ami nagyjából húszezer milliárd forintot jelent.A költségvetés is növeli a bizalmat

Nagyon sűrű nyár és nagyon sűrű háromnegyed év áll a kormány előtt, mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott interjújában.

A kormányfő bejelentette: beszédet fog mondani az MSZP szombati kongresszusán, amelyben beszámol az eddigi kormányzás eredményeiről, és ismerteti a további lépéseket. Hozzátette: a válságkezelő folyamatnak még nincs vége, el kell fogadni egyebek mellett a jövő évi költségvetést. Be kell indítani a növekedést, ezért olyan intézkedéseket hoznak, amelyek kedveznek a kisvállalkozóknak, munkahelyvédő és munkahely teremtő lehetőségeket adnak, és esélyt biztosítanak a válság utáni növekedésre.

A miniszterelnök szerint, ha a jelenlegi válságkezelő intézkedéseket sikerül beépíteni az új költségvetésbe, azzal megerősíthetik az ország iránti bizalmat.

"Mindazt, amit eddig megcsináltunk, és ami elkezdte az ország iránti bizalmat visszahozni, azt egy költségvetésbe kell foglalnunk. Magyarország iránt az fogja véglegesíteni a bizalmat, ha azt látják, hogy a meghozott részintézkedéseket - a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tételétől az adórendszerig - képesek vagyunk egy átfogó, hiteles, hihető költségvetésbe foglalni" - magyarázta.

Felkészülési idő

A kormányfő beszélt a hét elején elfogadott, sokak által kifogásolt államnyelvtörvényről is. Mint mondta, úgy tűnik mintha a magyar kisebbségek ügye egy belpolitikailag motivált ügy lenne. Szerinte a látszat arra utal, hogy egyes szélsőséges kis pártoknak azért érdekük fenntartani a magyar kisebbség és a Magyarország elleni félelmet, hogy a saját túlélésüket segítsék. Bajnai Gordon szerint a szlovák-magyar kormányfői találkozónak csak akkor van értelme, ha azon már erről a problémáról is tárgyalhatnak, ehhez viszont felkészülési időre van szükség.

A miniszterelnök szólt a közbiztonság megerősítésének fontosságáról is, melynek érdekében további intézkedésekre lesz szükség. Szerinte a Magyar Gárda jelenség, a Jobbik előretörése és a szélsőséges nézetek terjedése nem azt jelenti, hogy a választók jelentős része elfogadja a kirekesztő nézeteket, hanem azt, hogy a válság miatt az emberek bizonytalanok, és nagyobb igényük van a biztonságra. Az pedig az állam feladata, hogy erősítse a biztonságérzetet.