Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Szanyi Tibor: Válság idején a gazdaság kifehérítése másodlagos

Az MSZP eltörölné azt a február 1-jétől érvényben lévő korlátozást, amely szerint a vállalatok 250 ezer forint felett nem fizethetnek egymásnak készpénzben. A párt képviselője, Szanyi Tibor úgy véli: válság esetén a gazdaság fehérítése másodlagossá válik. Szerinte komplett iparágak vannak, amelyek csak a készpénzt használják, például a műkincs-kereskedelem. Úgy véli: a banki forgalom is helyreállhat később, ezt a pénzintézetek teszik majd lehetővé, hiszen "muszáj, hogy a bankoknak legyen valamennyi eszük, és ne csak a saját kapzsi dolgaikat nézzék".

Alig lépett életbe a rendelkezés, a szocialisták máris eltörölnék. Miért szavazták meg egyáltalán a 250 ezer forint feletti készpénzforgalom tilalmát?

Csomagban szavaztuk meg, jóllehet már akkor nagyon komoly kérdések voltak a tekintetben, hogy mi lesz, ha nem sikerül újra föléleszteni a banki szférát a válság okozta dermedtségből. Egyelőre sehol a világon nem sikerült olajozottá tenni a finanszírozást. Azt gondoltuk, hogy az egyetlen, még a bizalmat élvező forgalomképes értékpapír, a készpénz ne szenvedjen csorbát.

Életszerű azt hinni, hogy a vállalkozások 250 ezer forint feletti tranzakciókat készpénzzel bonyolítottak?

Hogyne, komplett iparágak vannak, amelyek majdhogynem a készpénzen kívül soha nem ismertek mást. Ilyen mondjuk a műkincs-kereskedelem, az ékszerkereskedelem, javarészt az építőipar is. Ma szerte a világon az az egyetlen jelszó működik a pénzügyi elszámolásoknál, hogy cash is king (a készpénz a király), tehát aki készpénzzel fizet, annak előnye van mindenki mással szemben.

De mi volt a tapasztalat február 1. óta? Teljesen visszaesett a készpénzforgalom?

Zéró tapasztalatom van. Annyi a tapasztalat, amit már február 1-je előtt is mondtak a vállalkozások, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. De ugyanakkor a válság tényleg felülírt mindent. Tényleg arról van szó, hogy a nem készpénzes banki műveletek gyakorlatilag mind leálltak.

De alaptendencia az, hogy egyre kisebb a készpénzforgalom, egyre többen használnak bankkártyát.

Nem feltétlenül.

A rendeletet átmenetileg vonják csak vissza? A válság után szükség lenne egy ilyen intézkedésre?

Én azt gondolom, hogy ez a korlátozás nem nagyon fog visszajönni. Hiába mondjuk mi azt, hogy majd a válság múltával visszatérünk erre a dologra. Ha a bankoknak most van eszük - márpedig muszáj, hogy valamennyi eszük legyen és ne csak a saját kapzsi dolgaikat nézzék -, akkor lehetővé fogják tenni, hogy a készpénz nélküli banki műveletek zökkenőmentesen menjenek.

Ez azt is jelenti, hogy a kormánynak az a gazdaságpolitikai célja, hogy a gazdaságot ki kell fehéríteni, háttérbe szorul?

Megpróbálok mondani egy suta hasonlatot. Általában az emberek tisztességesen felöltözve szoktak egymással beszélgetni, egymás mellett közlekedni, mondjuk egy ház lépcsőházában, de ha földrengés van, akkor mindenki alsógatyában menekül. Valahogy így van ez is. Ezeket a dolgokat most hátra kell hagyni, többet veszítünk a gazdaság lelassulásával, mint amennyit nyerünk a fehérítéssel, s utóbbinak ráadásul vannak más módszerei is.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×