Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
311.61
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Hazájukban kínzás vagy halál várna a Magyarországra érkező foglyokra

Megkezdődtek a magyar-amerikai tárgyalások a guantánamói foglyok jövőjéről, elvben Magyarország is fogadhat be egykori rabokat, konkrétumokról azonban még nem állapodtak meg - mondta Szelestey Lajos külügyi szóvivő.

A guantánamói foglyok befogadásával kapcsolatban Clint Williamson utazó nagykövet tárgyalt múlt pénteken Budapesten Várkonyi László szakállamtitkárral. "Puhatolódzó" látogatásán az amerikai diplomatát Göncz Kinga külügyminiszter is fogadta - mondta a szóvivő.

A tárgyalásokon konkrétumokról nem esett szó, amerikai részről nem érkezett semmilyen felkérés, nem volt szó arról sem, hogy Magyarország hány foglyot tudna befogadni. Az egykori rabok esetleges befogadásáról a magyar kormány azt követően dönt, hogy egyeztetett a parlamenti pártokkal és a titkosszolgálatokkal - tette hozzá.

A Külügyminisztérium szóvivője az InfoRádiónak elmondta: a fogolytábor megszűnésével erősödni fog a nemzetközi politikában az emberi jogi pillér és hitelesebbé válik a terrorizmus elleni harc. Szelestey Lajos hangsúlyozta: Magyarország kezdettől fogva a tábor működése ellen lépett fel.

Hozzátette: olyan foglyok jönnének Magyarországra, akiket a vizsgálat várhatóan tisztáz, de nem térhetnek vissza hazájukba, ahol megkínoznák vagy kivégeznék őket. Amikor kiderül, hogy kik tartoznak ebbe a kategóriába, várhatóan az Egyesült Államok akkor kéri majd fel Magyarországot, hogy a foglyok közül néhányat, vagy csak egyet fogadjon be - mondta Szelestey Lajos, hangsúlyozva: a kormány megtárgyalja a kérdést az összes parlamenti párttal, a döntés előtt pedig figyelembe fogja venni a nemzetbiztonsági megfontolásokat is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×