Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a találkozó után következetes és a magyar nemzet egységét kifejező politikát kért a miniszterelnöktől. Az egyeztetésen résztvevő ellenzéki politikusok egyaránt alapvető különbségnek nevezték, hogy míg Magyarországon kis létszámú, parlamenten kívüli csoportok okoznak problémát, addig Szlovákiában kormányon vannak a szélsőséges erők. Közben Brüsszelben tárgyalóasztalhoz ült a magyar és a szlovák külügyminiszter. Göncz Kinga úgy vélte: mindkét oldalon vissza kell fogni a nacionalistákat, Ján Kubis pedig arról beszélt, hogy Szlovákiában komoly aggodalmakat kelt a magyar szélsőségesek megjelenése.

Elfogadta az Országgyűlés a Robin Hood-adót

Jóváhagyta az Országgyűlés a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, amely alapján jövőre nyolc százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és kereskedő cégeknek. A javaslatra 190 képviselő szavazott igennel, 184-en elutasították; tartózkodás nem volt. A Robin Hood-adóból a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár, amit csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni. A Mol nem tartja jó üzenetnek az új adó bevezetését, mert az indokolatlanul versenyhátrányba hozza a hazai cégeket regionális versenytársaikhoz képest. Hernádi Zsolt, az olajtársaság elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a nyolc százalékos különadó a MOL esetében annyit jelent, mintha a társasági nyereségadót 50 százalékkal emelnék.

Ismét csökken az üzemanyag ára

Szerdán literenként 7 forinttal csökkenti a benzin, és néggyel a gázolaj nagykereskedelmi árát a MOL. A változás után a benzin átlagára 258, a gázolajé 287 forint lesz. A benzin átlagos ára utoljára 2007 márciusában volt a mostani szinten, a gázolajért akkor 250 forintot kellett fizetni.

Pozitív eredménnyel zárhat a gyógyszerkassza

Pozitív eredménnyel zárhat az év végén a gyógyszerkassza; a 27-30 milliárd forint maradványból elképzelhető, hogy a kormány támogatja majd a patikusok részvételét a generikus gyógyszerprogramban. Molnár Márk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi főosztályának vezetője az InfoRádiónak elmondta: azért mérlegelik ezt a lehetőséget, mert a gyógyszerészeknek is köszönhető, hogy a betegek többsége áttért az olcsóbb készítmények alkalmazására. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke az InfoRádióban azt mondta: a kormány tavaly hárommilliárd forintot ígért a gyógyszertáraknak, de a pénzt azóta sem kapták meg a patikák.

Törvénytelen az egri kórházsztrájk

Nem jogerősen törvénytelennek minősítette az egri kórházban október 6-án megkezdődött sztrájkot a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság. Az intézményt üzemeltető HospInvest Zrt. régióigazgatója a döntést kommentálva azt mondta: a szakszervezetek olyan követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket a sztrájktörvény nem ismer. Kosztura László hozzátette: a legfőbb követelés arra irányult, hogy a Heves Megyei Önkormányzat bontsa fel a HospInvesttel kötött, a Markhot Ferenc kórház működtetéséről szóló szerződést, amivel a bíróság szerint az önkormányzat alkotmányos jogát kívánták korlátozni. A kórházban működő szakszervezetek október 6-án hirdettek határozatlan idejű általános sztrájkot az intézményben, ám a munkabeszüntetéshez, amely végül mindössze három napig tartott, csak a szolgálatban lévő dolgozók kisebb része csatlakozott.

Európai elfogatóparancs Farkas Péter ellen

Európai elfogatóparancsot adott ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság az olimpiai bajnok birkózó Farkas Péterrel szemben. A férfi ellen azután adtak ki körözést, hogy a múlt héten hétfőn nem várta meg az ítélethirdetést az ellene kábítószerrel való visszaélés miatt indított perben. Az ítélethirdetés helyszínét Farkas Péter mellett testvére, Károly is elhagyta; őt a múlt héten kedden egy vecsési családi ház előtt elfogták, Farkas Péter viszont lapértesülés szerint előbb Bécsbe, majd hamis papírokkal a schwechati repülőtérről Thaiföldre szökött.

Nem emelik meg a pedagógusbéreket Romániában

Romániában elutasította a pedagógusok 50 százalékos béremelését októberről áprilisra halasztó kormányrendeletet a szenátus. A kabinet korábban azért döntött a halasztásról, mert attól tartott, hogy felborul a költségvetés egyensúlya. Az ügyben a bukaresti képviselőház mondja ki a végső szót. Romániában a döntés előtt kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak a pedagógusok a kormány terve miatt.