Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

"Ha nem jársz iskolába, nem kapsz egy vasat se, ebből fognak érteni"

Az iskoláztatás szabhat gátat a tartósan segélyt igénylő rétegek újratermelődésének - ebben minden résztvevő egyetértett a Deák Ferenc Közéleti Klub: A segélypolitika csődje című klubestjén. A rendezvényen Lakner Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője, Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere és Szepessy Zsolt, Monok polgármestere vett részt.

Társadalmi szemléletváltásra volna szükség, hogy az emberekben kialakuljon az egyéni gondoskodás iránti felelősségérzet - mondta Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere a Deák Ferenc Közéleti Klub: A segélypolitika csődje című klubestjén.

"A kitörés és egyáltalán a változtatás lényeges része az, hogy iskolába járjon a gyerek, és abból a családból vegyük ki minél hosszabb időre - nem családellenes vagyok, félreértés ne essék - ahol nem megfelelő viselkedés, magatartásformát kap. Tehát, ha kell, reggeltől estig tartsuk benn a gyereket az iskolarendszerbe, és kötelezzük rá, mert különben nem fogjuk tudni már felnőtt korban kezelni ezeket a helyzeteket" - fogalmazott.

Mosonmagyaróváron idén februárban fogadta el a képviselő testület azt a rendeletet, amely szerint a rendszeres szociális segélyért folyamodónak vállalnia kell, ha egészséges és munkára alkalmas, hogy 30 napig közmunkát végez a városnak, amiért munkabért kap. Csak ezután indulhat a rendszeres szociális segélyezése.

A közigazgatási hivatal ezt a szabályozást nem kifogásolta. Monokon, hasonló rendeletet hoztak, ám eszerint a szociális segélyért kellene a rászorulóknak és arra alkalmasaknak dolgozniuk. Ezt a rendeletet alkotmánysértőnek ítélte az illetékes Közigazgatási Hivatal.

Szepessy Zsolt, a település polgármestere a Deák Ferenc Közéleti Klub rendezvényén a többi felszólalóval együtt úgy vélte, hogy az oktatás szorosan összefügg a munkamorállal, így a segélyezéssel.

Mint mondta: amellett, hogy a jelenlegi szociális segélyt igénylőket munkaképességüktől függően, különböző módon kellene támogatni, a szülőket rá kellene venni, hogy járassák iskolába gyermekeiket.

"Az általános iskolába járás plafonját 15 év környékén kéne meghatározni, ugyanis aki 15, maximum 16 éves koráig nem képes elvégezni a nyolcadik osztályt, ott már nagyon nagy probléma van. Tehát a többi gyerekkel nem tudjuk őket együtt járatni. A másik pedig, hogy a szülőket meg kell zsarolni. Tudom, hogy ez csúnya szó, de én úgy gondolom, hogy egy gyerek életéért, ha a szülő nem, akkor nekünk, a társadalomnak felelősségünk van, és akár ilyen módszereket is kell alkalmazni. Azt kell mondani, ha nem jársz iskolába, nem kapsz egy vasat se, ebből fognak érteni" - jelentette ki.

Lakner Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János karának tanszékvezetője, volt szociális államtitkár a klubesten kétszer is példálózott a Fidesz-kormány iskoláztatási támogatásával.

"Alkotmányos volt, az európai jogrendbe illeszkedett és eredményes volt, mert elkezdtek nagy számban visszatérni az egyébként tartósan mulasztó gyerekek az iskolába. Ez az eredmény. Más nem kell, és nem jelentett társadalmi egymásnak feszülést, nem eredményezett etnikumközi indulatokat. Vannak megoldások, nem kell a spanyol viaszt feltalálni, ez bármikor visszaállítható egy kormányváltás után" - jelentette ki Lakner Zoltán, aki hozzátette, ezek a kérdések nem csak a cigányságot érintik, de sajátos szociokulturális helyzetüknél fogva őket döntően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×