Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Évente 33500 ember hal meg rákban Magyarországon

Évente 33 és fél ezer ember hal meg rákban Magyarországon - mondta az InfoRádiónak az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosa. Ottó Szabolcs professzor hozzátette: a nőknél a vezető halálok már nem az emlő-, hanem a tüdőrák, csakúgy, mint a férfiaknál.

Harminc éven át folyamatosan emelkedett Magyarországon a daganatos betegségek miatti halálozások száma, 2000-ben azonban megállt ez a folyamat. Jelenleg hazánkban évente 33500 ember hal meg rákban - mondta az InfoRádiónak az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosa.

Ottó Szabolcs hozzátette: az, hogy a halálozások száma stagnál, komoly eredmény. Ez egyrészt a diagnosztikai és a gyógykezelési módszerek fejlődésének, másrészt a szűrési programoknak köszönhető. "Talán az emberek megértenek valamit abból, hogy mi csak azokat tudjuk meggyógyítani, akik hagyják magukat" - mondta a professzor.

Változott az is, hogy mely daganatos megbetegedések követelik a legtöbb áldozatot a nők körében. A listát 2002-ig az emlőrák vezette, a második a vastag- és a végbélrák, a harmadik pedig a tüdőrák volt. Ma a tüdőrák a vezető halálok, ezt követi az emlő-, a vastag- és a végbélrák - magyarázta Ottó Szabolcs.

A szakértő szerint ennek oka lehet, hogy megváltoztak a nők dohányzási, italozási szokásai, több lehet a stressz, nagyobb a létbizonytalanság. Annyi biztos, hogy a férfiasabb életforma hozzájárult ahhoz, hogy a tüdőrák mellett az ajak- és szájüregi rák az élre tört - jegyezte meg.

A férfiaknál is a tüdőrák követeli a legtöbb áldozatot, ezt követi a vastag- és végbélrák - fűzte hozzá az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosa, hangsúlyozva: az európai rákhalálozási listán Magyarország az elsők között van.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×