Infostart.hu
eur:
355.87
usd:
308.09
bux:
132365.76
2026. június 10. szerda Gréta, Margit

A tőkepiaci válság alapozhatja meg a magyar nyugdíjasok jólétét

A Világgazdaság arról ír, hogy csaknem 185 milliárd forintot veszítettek befektetéseiken a hazai nyugdíjpénztárak az első fél évben, ez az adott időszak új befizetéseinek több mint a fele - derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból.

Különösen azok a pénztártagok járhattak rosszul, akik úgynevezett növekedési portfóliókban fialtatják a pénzüket, a nagyobb részvénykitettség miatt ugyanis ezek lehettek a legveszteségesebbek. Szakemberek azonban továbbra is azt tanácsolják, hogy aki nem tervezi a gyors nyugdíjba vonulást, mindenképpen a legkockázatosabb porfolióban tartsa a megtakarítását. Az új választási rendszer szerencsésen időzített bevezetése miatt - vélik a szakemberek - még az is lehetséges, hogy éppen a tőkepiaci válság alapozhatja majd meg sok leendő magyar nyugdíjas jólétét.

A Népszabadság arról ír, hogy nem csökken a gyerekszegénység. A 2007-es adatok szerint Magyarországon a teljes népesség 17 százaléka él szegénységben, míg a gyermekek körében ugyanez az arány 30 százalék. A 2006-ban meghirdetett nemzeti stratégia nem veszi figyelembe a területi egyenlőtlenségeket, nehézkes a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, nincsenek adatok, még a fejlesztési programok sem érik el hatékonyan a célcsoportokat; a szegény gyerekek és családjaik azonosítása ugyanis nem egyértelmű. A program kidolgozásában is részt vevő négy szociológus megállapította, hogy a segély nem távolít, hanem közelít a munkavállaláshoz. A segélyezett háztartásokban általában lényegesen többen végeznek bejelentett vagy feketemunkát, illetve többen vállalnak közmunkát is, mint a kimaradók közül. Az eddigi fejlesztések ellenére a szegény gyerekeknek nehezebb mind a bölcsődei, mind az óvodai hozzáférés. További komoly problémának tartják a szakemberek az érintett rétegek passzivitását.

Egyre nehezebbnek ígérkezik, hogy a magyar gazdaság kiutat találjon az államadósság-spirálból - írja a Magyar Nemzet. Az erős forint és a magyar állampapírok után fizetendő kimagasló hozamok miatt a forintalapú államkötvények egyre nagyobb hányada kerül külföldi befektetők kezébe, miközben tovább nő az államadósság. Az Államadósságkezelő Központ adatai szerint a múlt héten 60 milliárd forinttal, az utóbbi hónapban pedig mintegy százmilliárddal gyarapodott a külföldi tulajdonban lévő hazai állampapírok állománya. A forintalapú állampapírok piacán a külföldi térnyerés azért meghatározó, mert hazánk 16 ezer milliárd forintos adósságállományának 70 százalékát ilyen államkötvények kibocsátásával fedezi. A fennmaradó részt főleg a devizaalapú kötvények teszik ki, s itt is dominálnak a külföldi befektetők.

A Napi Gazdaság szerint januártól már csak elektronikusan lehetne licitálni az APEH által végrehajtás alá vont ingatlanokra. Az új jogszabály azok ellen került be az adómódosítási csomagba, akik a hagyományos árveréseken módszeresen leszorították az ingatlanok árait és potom összegért vásárolták fel azokat. Az új rendszer szerint az Ügyfélkapun bárki részt vehet a licitálásokban, ettől a törvényalkotók azt várják, hogy a nyertes ajánlatok jóval közelebb kerülnek a valós értékhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát
vb-sztorik

Mik meg nem történnek! Egy kutya kihúzta a bokor aljáról a vb-trófeát

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Ezúttal 1966 a téma, az angolok eddigi egyetlen aranyérmét hozó futball-vb, amely után kis híján nem tudták átvenni a Rimet-kupát.

Pénteken érvénybe lép a migrációs paktum – Nemcsak Magyarország görget maga előtt tartozásokat

Nemcsak a fizikai infrastruktúra kialakítása okoz gondokat több uniós tagországnak, hanem a jogi átültetés kapcsán is jelentkeznek bizonyos gondok – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktumáról. Marsai Viktor figyelmeztetett: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó végrehajtani a paktum kötelezően előírt intézkedéseit, akkor a napi egymillió eurós bírság továbbra is „ketyegni fog”, sőt akár még kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarországgal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Árokszállási: Magyarország nem 2030-ra, hanem csak 1-2 évvel később áll majd készen az euróra

Kármán András pénzügyminiszter céljánál csak 1-2 évvel későbbre valószínűsíti az eurózónába való belépést Árokszállási Zoltán, az MBH vezető elemzője, aki a tartósan 2 százalékos infláció elérését tartja a legnagyobb kihívásnak. A vagyonadó mindössze a GDP 0,3 százalékának megfelelő bevételt hozhat a költségvetésnek, "ha nagyon jól csinálják", miközben jelentős kockázatokat hordoz. A forint árfolyama tartósan a 360-as szint körül alakulhat, 2027-re is erre számítanak. A vendégmunkások behozatalának részletes stopja egy-két éve, feszesebb munkakerőpiac mellett húzós lépés lehetett volna, most kevésbé, és a magyar bérszínvonal indokolhatja a lépést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×