Meg kell őrizni a kistelepülések iskoláit - jelentette ki az Országgyűlés elnöke az egyik tankönyvkiadó tanévnyitó konferenciáján. Szili Katalinnak háromezer pedagógus tapsolt ezért a mondatért. Az MSZP-s politikus a nemzet lámpásainak nevezte a tanárokat, akiknek mindenki köszönettel tartozik. Szili Katalin úgy fogalmazott, a tudás a nemzet erőforrása. Hangsúlyozta, hogy az állam soha nem vonulhat ki az oktatás területéről.

A tudás fontosságát emelte ki beszédében a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Pálinkás József rámutatott, hogy a diákok és általában az emberek gyakran értelmetlennek és távolinak, haszontalannak érzik a tudományt, ami valóban nem egy beváltható csekk. Nem a siker és a felemelkedés záloga, nem az egyetlen és megnyugtató válasz keresése, nem a kiválasztottak és megszállottak kenyere, hanem a lényeg és a rend keresése - mondta az akadémikus.

Ebből kiindulva a tanítás tudománya nem egy ismerethalmaz átadása - fűzte tovább gondolatait Pálinkás József. Azt mondta, a jó pedagógia kíséret és szolgálat, amelynek alfája a figyelem felkeltése, célja pedig a gondolkodás megtanítása.

A szaktárca államtitkára hozzátette: ennek sikere érdekében az oktatási kormányzat megemelte az úgynevezett teljesítménymotivációs alapot, illetve bérpótlékot kapnak a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok, valamint a kutatást végző pedagógusok.

Arató Gergely megjegyezte: továbbra is ösztönzik a kompetenciaalapú képzést és a természettudományos tantárgyak oktatását. Kiemelte az Útravaló és az Arany János tehetséggondozó programok bővülését, az óvodába való beiratkozáshoz adott támogatást, a beiskolázási szabályok pontosítását és az Oktatási Hivatal jogkörének szélesítését.

További szakmai változásként említette a szaktanácsadás és a pedagógus-továbbképzési rendszer tervezett módosítását. Szóba került a nemzeti iskolafelújítási program is, amelynek keretében közel ötszáz iskola újul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv első, ilyen jellegű pályázatának nyolcvanmilliárd forintjából.Biztosítottak a tanévkezdés feltételei - mondta csütörtökön Tatai-Tóth András szocialista képviselő. Hozzátette: jövőre csaknem 35 milliárd forinttal növelik az oktatásra fordított összeget, igaz, ez az a pénz, amit korábban a pedagógusok óraszámemelésével takarított mrg a kormány.

Vele ellentétben a Fidesz szakpolitikusa úgy összegezte a kezdődő tanév problémáit: kevesebb pénz, kevesebb intézmény és kevesebb szakember. Pokorni Zoltán elmondta, Magyarországon az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen elmarad az OECD-országok átlagától: több mint egy százalékponttal az átlagos 6,5 százalék alatt van.

Hangsúlyozta: az elmúlt két évben jelentősen csökkent a közoktatás normatív támogatása. "700 állami, önkormányzati támogatású óvodát kellett összevonni, átszervezni, megszüntetni, 250-et pedig végképp bezárni. 1000 óvodapedagógust bocsátottak el. 800 iskolát érintettek az összevonások, és ebből 300 zárta be végleg a kapuját." Úgy vélte, szeptemberben folytatódik a forráskivonás, ami a mostani tanévben 35-40 milliárd forintnyi elvonást jelent. Úgy látja, igazságtalan a kezdő tanárok fizetését növelő bérpótlék-rendszer.

Hozzátette, a családoknak egyre többe kerül a gyermekek iskoláztatása, eközben a diákoknak egyre nagyobb létszámú osztályokban kell tanulniuk. Pokorni Zoltán szerint a miniszterelnök által meghirdetett oktatásfejlesztési program nem jelent valódi előrelépést, mivel az abban emlegetett nyolcvanmilliárd forint tíz évre oszlik el. Ez így csak a minimális fejlesztésekre elegendő - véli a Fidesz alelnöke.

Kérdésre válaszolva elmondta, szégyenletes és erkölcstelen pártalapon kiosztani az iskolafejlesztési támogatásokat. A politikus a Magyar Nemzet írására reagált így, mely szerint a 75 milliárdos iskolafejlesztési program kiemelkedő támogatásait szinte kizárólag olyan települések nyerték, amelynek szocialista parlamenti képviselőjük van.