A kormány ennek érdekében felelős költségvetési gazdálkodást folytat, egyszerűsíti az adórendszert, csökkenti a bürokratikus és az átlagos adóterhelést, illetve a vállalkozásokra és a munkavégzésre rakódó terheket - mondta a miniszterelnök.

Hozzátette: a találkozón egyetértettek abban, hogy a gazdaság gyorsuló növekedési pályán van.

Az inflációs célt illetően kifejtette, hogy arról "nagyon egyformán" gondolkodik a kormány és a jegybank. Úgy fogalmazott: "a nagyságrend, az irány adott, felülvizsgálatára nincs szükség".

Szavai szerint az inflációs célt úgy kell kitűzni, hogy középtávon közelítsen az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs céljához, attól valamennyi eltérés természetesen megengedhető; eddig ez 1 százalék volt.

Simor András jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a dezinfláció minden országban költségekkel jár. Hozzátette: azokban az országokban sikerült viszonylag alacsony költséggel csökkenteni az inflációt, ahol jó volt az együttműködés a kormány, a munkaadók, a munkavállalók és a monetáris politika között.

Véleménye szerint ez a találkozó az első lépés lehet egy ilyen megállapodás létrehozása felé, annak érdekében, hogy a dezinflációs folyamat minél hamarabb, minél kevesebb költséggel menjen végbe, és elérhető legyen az árstabilitás.

Gyengébb forint lenne ideális

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a találkozón arra hívták fel a figyelmet, hogy a gazdaság szereplői számára a jelenlegi euró/forint árfolyam nem kedvező. Lényegesen gyengébb, 250-260 forintos árfolyam lenne az ideális. Remélte, hogy ennek elérésében segít a kormány és a jegybank is.

A forint árfolyamát firtató kérdésre Simor András azt válaszolta, hogy az MNB-t is meglepte ennek mértéke az elmúlt időszakban. Gyurcsány Ferenc pedig azt emelte ki, hogy a forint erősödésének egyszerre van kedvező és kedvezőtlen hatása: mérsékli az inflációt, de rontja több vállalkozás versenyképességét. A hatásokat nem hetek, hanem hosszabb időszak alapján kell elemezni, ez a munka folyik; minden szereplő, a jegybank is érti, hogy milyen felelőssége van ebben a folyamatban - mondta.

Újságírói kérdésre válaszolva Simor András közölte: a jegybanknak nem volt, nincs és nem is lesz árfolyamcélja, az MNB-nek inflációs célja van. Az árfolyam természetesen fontos, hiszen az beépül a jegybank inflációs jelentésébe, így közvetett hatása van.