Magyarország idén is 500 millió forintot fordít az afganisztáni Baglán tartomány fejlesztésére civil szervezeteken keresztül - jelentette ki a honvédelmi miniszter, miután a magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport táborában megbeszélést folytatott a bagláni kormányzó helyettesével és a tartomány rendőrfőnökével.

Szekeres Imre hangsúlyozta: Budapest ösztönzi a magyar cégek megjelenését Afganisztánban. Mint mondta, hatalmas lehetőségek vannak egyebek mellett az infrastruktúra fejlesztése, a villamosenergia-ipar és az energetika területén a közép-ázsiai országban.

A honvédelmi tárca vezetője - aki reggel érkezett kétnapos látogatásra Afganisztánba - Mazari-Sarifban folytatott tárgyalásai után bejelentette: Magyarország a jövő évtől vállalja egy lövészzászlóalj kiképzését Észak-Afganisztánban.

A tervek szerint 2009-től 20-25 magyar katona több éven át végez majd kiképzési feladatot hat hónapos váltásban.

Szekeres Imrét elkísérte többek között Havril András vezérkari főnök és April Foley budapesti amerikai nagykövet is.

Nem szigorít az MSZP

Nem tervezi az esetleges parlamenti hiányzások szigorúbb szankcionálását az MSZP - mondta a párt frakcióvezető-helyettese.

Varjú László ugyanakkor hangsúlyozta: a kisebbségi kormányzás idején nagyobb fegyelemre lesz szükség a szavazásokon.

A frakcióigazgató úgy vélte: képviselőik jóval kevesebb nemzetközi kötelezettségnek tudnak majd eleget tenni.

Emlékeztetett arra, hogy míg korábban az MSZP-nek és az SZDSZ-nek összesen 210 képviselője volt, addig ma már csak 190 - illetve négy politikus tartós betegsége miatt ténylegesen 186 - szocialista képviselő alkotja a kormányoldalt.

Korábban a Fidesz frakcióigazgatója arról beszélt: májustól fokozottan ügyelnek a hiányzásokra vonatkozó szabályok betartására, a fontosabb szavazásoktól távolmaradó képviselőkre 50 ezer forintos pénzbüntetést is kiszabhatnak.

Répássy Róbert emlékeztetett arra: a kisebbségi kormányzás miatt előállhat olyan helyzet, hogy matematikailag is jelentősége van annak, hány képviselő hiányzik.

Borsik szerint szükség van a minimálbérre

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi kereseti viszonyok mellett szükség van a minimálbérre.

Borsik János az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az Európai Unió 27 tagországa közül 21-ben van minimálbér.

Az érdekképviselet elnöke hangsúlyozta: a következő időszakban át kell alakítani az adók és járulékok rendszerét, valamint változtatni kell a szociális juttatások és a minimálbér közötti arányokon.

Jelentősen nőtt a lakáshitel állomány

Egy év alatt 16 százalékkal nőtt a lakáshitel állomány Magyarországon, és tavaly év végére elérte a GDP 12 százalékát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a lakáshitel állomány 3.109 milliárd forintra nőtt, aminek 47 százaléka volt a devizaalapú hitel.

Tavaly a bankok 131 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 768 milliárd forint értékben.

Ismét indul kötvetlen Maláv-járat Budapest és New York között

Újraindította Budapest és New York között menetrend szerinti közvetlen járatát a Malév. Németh Krisztina, a légitársaság szóvivője az InfoRádióban elmondta: május 25-ig heti 5, majd heti 6 járatot indítanak, júniustól pedig naponta közlekedik majd a New York-i repülő.További hírek

A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek 2011-re saját forrásból kellene előteremtenie kiadásainak 25 százalékát. Gémesi Ferenc a kolozsvári Szabadság című napilapnak adott interjúban hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy Magyarország meg akarja szüntetni szerepvállalását, de az sem tartható, hogy 95 százalékban a magyar költségvetés ad pénzt az intézménynek. Az egyetem jelenleg Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon működik, ez utóbbi helyszínen a Partiumi Keresztény Egyetem néven. Magyar illetékesek szerint a végső cél a 4 intézmény integrálása lenne, ezt azonban gátolja, hogy az egyetem ragaszkodik a korábban megállapított pénzleosztási arányhoz.

Amerikai lapértesülés szerint jövőre további 7 ezer katonát szeretne Afganisztánba vezényelni az Egyesült Államok. A New York Times magas rangú tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be: a lépés oka, hogy a NATO-tagállamok nem hajlandók növelni kontingenseik létszámát. Az újabb csapaterősítéssel már 41 ezer amerikai katona teljesít majd szolgálatot az ázsiai országban, de ehhez várhatóan csökkenteni kell az iraki amerikai erők létszámát.

Vasárnapra halasztották a dalai láma és a kínai kormány képviselői közötti egyeztetést. A döntés okát nem közölték. A pekingi kabinet április végén jelentette be, hogy kész fogadni a száműzetésben élő szellemi vezető megbízottját a tavaly megszakadt párbeszéd újraindítása, valamint a tibeti válság megoldása érdekében. A kínai kormány továbbra is azzal vádolja a dalai lámát, hogy Tibet függetlenségére törekszik, és ő szervezte a körzetben az erőszakos megmozdulásokat. A vallási vezető tagadja a vádakat, és többször jelezte, hogy nem függetlenséget, csak autonómiát szeretne kiharcolni a tibetieknek.

Makaón több mint 2 ezer rendőr biztosította az olimpiai láng útját a 27 kilométeres váltófutáson. A különleges közigazgatású kínai körzetnek számító volt portugál gyarmaton az idegenforgalmi látványosságok mellett futottak el a sportolók a fáklyával. Pénteken Hongkongban 120-an adták kézről-kézre a lángot. A Kínához tartozó egykori brit koronagyarmaton rendkívüli biztonsági intézkedések mellett tartották meg a rendezvényt; összesen 3 ezer rendőrt mozgósítottak. A kínai hatóságok 8 Tibet-párti tüntetőt vettek őrizetbe rövid időre a staféta indulása után.