Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Fű alatt is támogathatja az SZDSZ a kormányt

A jogszabályok nagy részét a Parlamentben ülő képviselők többsége is el tudja fogadni, vagyis a 190 szocialista politikus elegendő a legtöbb törvény megalkotásához vagy módosításához, ha hiányzik vagy nem szavaz néhány, más párthoz tartozó politikus. Ha valamennyi képviselő részt vesz az Országgyűlés munkájában, és szavaz is, akkor az MSZP-nek 4 SZDSZ-es, MDF-es vagy fideszes politikust kell megnyernie egy-egy jogszabály elfogadásához.

A képviselők többségének, vagyis minimálisan 194 képviselőnek jelen kell lennie az Országgyűlésben, hogy határozatképes legyen a parlament - mondta az InfoRádiónak a parlamenti matematikáról Szalay Péter ügyvéd.

Jelenleg a Magyar Szocialista Párt 190 mandátummal rendelkezik, de két képviselője, Horn Gyula és Toller László már huzamosabb ideje nem gyakorolja jogait.

Szalay Péter kifejtette: a jogszabályok nagy részét - például a költségvetést - többségi szavazattal kell elfogadni, vagyis a határozatképesen ülésező parlamentben jelenlévő képviselők többségének az igen szavazata szükséges.

Ha a koalíciós szakítás után a Szabad Demokraták Szövetsége ellenzéki párt lesz, de mégis támogatni kívánja a kormány javaslatait, akkor ezt úgy is megteheti, hogy politikusai nem szavaznak vagy tartózkodnak. A feles törvényeknél így az SZDSZ passzivitása vagy húsz képviselője közül hat tartózkodása elegendő lehet a kisebbségben kormányzó szocialisták javaslatának elfogadásához. A többiek akár nemmel is szavazhatnak.

A Fidesz, a KDNP, az MDF, valamint a függetlenek esetleges együttszavazása sem jelent többséget az Országgyűlésben. Õk ugyanis összesen csak 176-an vannak.

Kivételek

Szalay Péter kitért arra is, hogy az alkotmány külön jelzi, ha eltérő szavazati arányt követel meg egy jogszabály elfogadásához. Például a jogalkotásról szóló törvénynél az emberi jogokról szóló részben a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges - közölte az ügyvéd.

Az alkotmány módosításához, új alkotmány elfogadásához és bizonyos unióhoz kötődő törvények esetében az összes képviselő kétharmadának szavazata kell, míg az összes képviselő több mint felének szavazata a miniszterelnök megválasztásához, illetve a konstruktív bizalmatlansági indítványhoz szükséges - tette hozzá.

Az ügyvéd úgy vélekedett, hogy fenntartható a parlament működőképessége kisebbségi kormányzás esetén, csak a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát kell másként megközelíteni. Szalay Péter kiemelte: a kormány további működéséhez parlamenti többség szükséges, de ha ez nincs meg, akkor minden javaslat esetében el kell érni a 194 igen szavazatot.

Hiányzó vagy nem szavazó ellenzéki képviselők mellett egy teljes létszámban lévő MSZP-frakció képes jogszabályokat alkotni vagy módosítani, de akkor kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha az összes képviselőcsoport frakciófegyelemmel működik - fűzte hozzá Szalay Péter.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×