A Magyar Nemzet arról ír, hogy a minisztériumok száma 2006. közepétől 11-re, az ott foglalkoztatottaké az év végére 30 százalékkal mérséklődött, míg a kötelező létszámcsökkenés és a szervezeti intézkedések révén 10.700 fővel lettek kevesebben a közalkalmazottak és köztisztviselők.
A központi költségvetési szférában történt elbocsátások hosszúra nyúlt sora tavaly 12.500 főt érintett, az idén pedig további 3000 álláshellyel kevesebbel számol a konvergenciaprogram - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára megdöbbentőnek tartja a tervet, hiszen a költségvetési szférában 2006. júniusa és 2007. decembere között kilencvenezerrel csökkent az álláshelyek száma.
A Népszabadság azt írja, hogy a gazdasági folyamatok, az infláció alakulása vagy a forint helyzete egyáltalán nem indokolna hétfőn kamatemelést, ám az állampapír-piaci zavarok miatt a Magyar Nemzeti Bank alighanem rákényszerül a szigorításra. Az elemzők is erre számítanak. Csak a mérték a kérdés. Nagy vitát vetít előre, hogy Neményi Judit, a monetáris tanács tagja a Figyelő című hetilapban kifejtette: "ha a testület csak arra figyelne, mit vár a piac, akkor egy elég veszélyes, róka fogta csuka helyzet alakulhatna ki.
Több elemző egyébként a Magyar Nemzetnek is éppen azt mondta: ha a jegybank most picit emel, akkor a piac a következő hasonló lépéseket is kierőszakolja. Neményi Judit szerint a mostani 7,5 százalékos kamat mellett is lenne esély a 2009-es inflációs cél elérésére, az esetleges túlszigorítás viszont a "jelenlegi kereslethiányos helyzetben" recesszióba lökheti a gazdaságot.
A Világgazdaság arról ír, hogy egyre gyakrabban figyelik meg alkalmazottaikat a vállalatok idehaza is. Bár ez Magyarországon még korántsem annyira elterjedt, mint tőlünk nyugatabbra, botrányok eddig is voltak. Mára elsősorban a virtuális világban végzett megfigyelések kerültek a középpontba, így az elektronikus levelezésé, valamint az internethasználaté.
Az Egyesült Államokban az elbocsátások egy része éppen az internetezés vagy a levelezés megfigyelése során napvilágra került esetekkel kapcsolatos. Ugyanakkor a régi módszereket is alkalmazzák a vállalkozások, így a telefonhívások nyomon követését vagy a kamerás ellenőrzést. Jóllehet ez utóbbi szabályai különösen szigorúak hazánkban, így a Lidl-botrányhoz hasonló esetre elvileg itt nem kerülhetne sor. Persze csak akkor nem, ha a szabályokat valóban betartják a magyar vállalkozások. Így a munkavégzés megfigyelésére például nem telepíthetők kamerák. Ugyanakkor az alkalmazottak tudomására hozott ellenőrzésekkel - azok elrettentő ereje miatt - a cégek jelentős megtakarításokat is elérhetnek.