Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin

Középiskolák: egy mutató nem mutató

Nem lehet egyetlen mutató alapján rangsorolni az oktatási intézményeket - véli Neuwirth Gábor oktatáskutató. Szerinte a középiskolák értékelése esetén fontosak az érettségi eredmények, a nyelvvizsgák száma, a versenyeken való részvétel aránya is. Felsőfokú intézmények esetén figyelni kell a tanárok tudományos fokozatát és publikációik számát is.

Egyetlen adatból nem lehet sokat megtudni egy középiskoláról, nyolc-tíz egybehangzó másikból azonban már következtetni lehet arra, hogy az adott intézmény jó vagy kevésbé az - mondta az InfoRádió által megkérdezett oktatáskutató.

Neuwirth Gábor szerint a legfontosabb mutató nem az, hogy egy-egy középiskolából a diákok hány százaléka kerül be a felsőoktatásba, hiszen az egyes iskolatípusok másra-másra készítik fel az oda járókat: a gimnáziumok elsősorban a továbbtanulásra, míg a szakközépiskoláknál ugyanilyen fontos a szakma elsajátítása.

Fontos mutató lehet, hogy a gyerekek milyen eredményeket érnek el az érettségin, hány százalékuknak van nyelvvizsgája, vagy milyen eredményeket érnek el a tanulmányi versenyeken - közölte a szakértő.

A gyerekek tanulmányi eredményei Magyarországon nagyban függnek attól, hogy milyen környezetből jönnek, milyen szüleik iskolázottsága, anyagi helyzete - magyarázta Neuwirth Gábor.

A felsőoktatási intézmények, ha népszerűek, kiválogathatják a legjobbakat, ez azonban nem mond arról semmit sem, hogy milyen az adott intézmény oktatási színvonala - mondta az oktatáskutató.

Az egyetemeket, főiskolákat világszerte aszerint ítélik meg, hogy milyen a tudományos fokozattal rendelkezők aránya, és, hogy az oktatók közül hányan publikálnak - fűzte hozzá a szakértő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az oktatók tudományos karrierje alapján nem lehet arra következtetni, hogy hogyan foglalkoznak a diákjaikkal.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

A modern világ egyik legbiztosabbnak hitt rendszere, a légi közlekedés, 2026-ra meglepően sérülékennyé vált Európában. Nem egy külső sokk, hanem egymásra rakódó politikai és gazdasági döntések vezettek oda, hogy egyes reptereken már az alapvető működés feltételei is hiányoznak. A kerozinhiány nem pusztán energiaellátási probléma, hanem egy mélyebb strukturális feszültség tünete. Egy olyan rendszeré, amelyet túl szűkre szabtak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, de a Fidesz elnöki posztját megtartaná a párt kongresszusának támogatásával. Hasonló bejelentés Kósa Lajos alelnöktől is érkezett az este. A parlamenti frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, miközben a KDNP-ben is "generációváltás" indult: Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós szintén nem ülnek be az Országgyűlésbe. Kiderült, hogy Orbán Anita a külügyminiszteri poszt mellett miniszterelnök-helyettesi szerepet is betölt. A héten már 12 miniszter neve is nyilvánosságra került Magyar Péter leendő kormányában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×