A Népszabadság beszámol arról, hogy megkezdődhet az Intelligens iskola projekt, amelynek legfontosabb célja a digitális analfabétizmus felszámolása és a hatékonyabb oktatás.

A közoktatás fejlesztésére szolgáló 400 milliárd forintos uniós forrásból a következő három évben 35 ezer tanterembe kerül interaktív tábla és számítógép, 80 ezer tanár kedvezményesen vásárolhat laptopot, és 100 ezer diák haza is vihető mini laptophoz jut. Tanárok képzésére 45 milliárd forintot szánnak a programhoz kapcsolódva, digitális tananyag-fejlesztésre 25 milliárd jut.

A tananyagfejlesztés, a reform-pedagógiai módszerek terjesztése, a kompetencia alapú oktatás bevezetése nélkül az intézmények nem pályázhatnak fejújításokra, fejlesztésekre - derül ki a cikkből.

Mivel kiemelt cél az integrált oktatás és a sajátos nevelési igényű diákok oktatása, a szegregáló iskolák nem juthatnak uniós forrásokhoz. Az SZDSZ az integrált oktatás fokozottabb ellenőrzését szorgalmazza, mert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke szerint ma senki sem ellenőrzi az esélyegyenlőségi szempontokat az iskolákban, ahogy azt sem, mire költik az integrációs normát.

A Magyar Nemzet arról ír: bizonyos gazdasági körök nem tettek le arról, hogy megszerezzék a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft-t. Erre lehet következtetni abból, hogy a napokban elbocsátották Rombauer Tamást, a társaság ügyvezető igazgatóját.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács szerdán indoklás nélkül mentette fel a vezetőt, ami a cikk szerint várható volt. Tavaly ugyanis a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egy zártkörű meghívásos pályázaton megpróbálta értékesíteni a ménesbirtok vagyonkezelői jogát.

Azok egyike, akik legerőteljesebben küzdenek a ménesbirtok vagyonkezelésbe adásáért, Bábolna polgármestere, Horváth Klára MSZP-s országgyűlési képviselő. Az ő neve nemrég egy ugyancsak az ő kérésére kiírt, állami tulajdonú bábolnai terület eladása kapcsán merült fel - írja a lap.