Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
336.85
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Gyurcsánynak lőttek: a reformnak vége - nézze meg!

A Bevetési Irány 2007 elnevezésű, majdnem félmilliárd forintba kerülő bakonyi hadgyakorlattal befejeződött a haderőreform - közölte a honvédelmi miniszter. A gyakorlaton szintén részt vevő miniszterelnök szerint Magyarország biztonságát nem a hagyományos kihívások veszélyeztetik, hanem a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos események.

A honvédelmi miniszter a bakonyi hadgyakorlaton azt mondta: egy év alatt megváltozott a haderő szerkezete, a parancsnoklás és a kiképzés rendszere, a toborzás, a hadkiegészítés módszertana, de a katonai egészségügy és a logisztika is.

Szekeres Imre hozzátette: a reform lényeges eredménye, hogy emelték a csapatoknál szolgálók létszámát; a korábbi 15 ezer helyett jelenleg 21 ezren szolgálnak a csapatoknál, 4500-an pedig a minisztérium és háttérintézményeinél dolgoznak.

A miniszter szerint jelentős mértékben nőtt a Magyar Honvédség védelmi képessége: elsősorban az új vadászgépek, a Gripenek hadrendbe állítása, valamint a híradó, az informatikai és a vegyvédelmi fejlesztések révén.

Gyurcsány: nem hagyományos kihívások

A miniszterelnök ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy Magyarország számára a legfontosabb a NATO-kötelékén belüli feladatok teljesítése.

<

A kormányfő és a honvédelmi miniszter (fotó: Mihádák Zoltán) (képgaléria)

A felsorakozott állomány köszöntésekor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy Magyarország biztonságát nem a hagyományos kihívások veszélyeztetik, hanem a határoktól rendkívül távol, a nemzetközi terrorizmushoz kötődő eseményekben kell megmutatni, hogy mire képes a honvédség.

A kormányfő emlékeztetett: az elmúlt egy évben olyan mély átalakulás ment végbe a Magyar Honvédségnél, amelynek eredményeként ma a harcoló alakulatok száma arányában és létszámában is meghaladja a korábbit, ezzel a honvédség harcképessége és felkészültsége jelentősen növekedett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×