A miniszterelnök hétfőn jelentette be a Parlamentben, hogy népszavazást kezdeményez a múlt héten bejelentett hét pontja közül azokról, amelyek elfogadásához kétharmados többségre van szükség.

Ilyenek a párt- és kampányfinanszírozás és a képviselői összeférhetetlenséget szabályozó törvénymódosítás. Hozzátette azonban, hogy ha a frakciók megállapodnak az ügyben, akkor visszavonja a beadványt.

A lista egyre hosszabb

Nem Gyurcsány Ferenc az egyetlen politikus, aki a közelmúltban népszavazást kezdeményezett. A kezdeményezéseket pedig számos vita és alkotmánybírósági döntés követte.

Először a Fidesz és a KDNP nyújtott be népszavazási kezdeményezést a termőföld eladása, a kórháza állami kézben maradása, valamint a patikán kívüli gyógyszerárusítás kérdésében.

A megadott határidőig azonban a pártok nem gyűjtötték össze a referendumhoz szükséges aláírásokat, mondván: további népszavazást kezdeményeznek a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve a tandíj kérdésében, az aláírásokat pedig ezekkel együtt gyűjtik össze.

Az ellenzéki párt időhúzását kihasználva egy nyelvész, Kálmán László szintén beadott az Országos Választási Bizottságnak három népszavazási kérdést, ezekkel pedig nem titkolt célja az volt, hogy megtorpedózza az ellenzékiek törekvését. Az OVB pedig az ő kérdéseit is hitelesítette.

Bár nagy port ezek az ügyek kavartak, az utóbbi időben elárasztják a népszavazási kezdeményezések az OVB-t. Nyár végén 66 kérdés szerepelt a testület előtt, és várt hitelesítésre, ebből 34-et tárgyaltak meg, a többit elnapolták.

Elfogadták például két magánember kezdeményezését, amely szerint az üzleti biztosítók semmilyen formában nem kaphatnának szerepet a népszavazást követő évtől öt éven át.

A bizottság tagjaiban már az is felmerült, hogy szűkíteni kellene az értelmetlen kezdeményezéseket, mert ezek tárgyalása sok idejüket veszi igénybe. Az MSZP által delegált tag még a népszavazási törvény módosítását is szükségesnek tartotta.

Tóth Zoltán választási szakértő korábban már azt mondta: akár tíz azonos tartalmú kérdés is szerepelhet a szavazólapon. Lassan azonban az a kérdés merül fel: vajon milyen hosszú lehet egy szavazócédula, és összesen hány kérdés szerepelhet rajta.

Egyszerre is, külön is

Gyurcsány Ferenc bejelentése után az InfoRádió ismét felkereste Tóth Zoltánt, aki elmondta: ha a köztársasági elnök vagy például a képviselők egy csoportja kezdeményez népszavazást, akkor a referendum előkészítésének ideje lényegesen rövidebb lehet, mint ha a kezdeményezést egy magánszemély vagy egy civil szervezet teszi meg.

Elképzelhető tehát az, hogy ha a miniszterelnök kérdései az emberek elé kerülnek, akkor azok a fideszével azonos cédulán szerepelnek majd.

A szakértő azonban azt sem zárta ki, hogy jövőre többször is az urnákhoz hívják véleménynyilvánításra az embereket. Az InfoRádió megkérdezte, hogy mindez mennyibe kerülne az országnak, Tóth Zoltán azt felelte: a népszavazás, a demokrácia egyik alapintézménye nem költségvetési kérdés.

Egy referendum lebonyolítása 5 milliárd forintba kerül, de mint mondta, ezt boncolgatni éppúgy nem helyénvaló, mint arról beszélni, hogy jó-e, hogy az Országgyűlés egyéves működése 15 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.