Szabadságot és szolidaritást, szabályozott versenyt és igazságosabb hozzáférést ígért a tárca egészségbiztosítási koncepciója. Az új rendszerben a pénztárak nem válogathatnak a betegek között, aki nem választ, az a területileg illetékes pénztárhoz kerül.

Járulékemeléssel nem jár a reform. Fontos tudni, hogy a pénztárak nem a járulékot, hanem a megállapított fejkvótát kapják majd. Az egészségileg nagyobb kockázatot jelentő vagy beteg emberek után többet, a fiatalok és az egészségesek után kevesebbet.

Azt, hogy mennyit, egyelőre nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, egy-egy kezelésért vagy műtétért mennyit kell majd a pénztáraknak fizetniük. Minderről az úgynevezett Díjtételi Bizottság dönt.

A biztosítási csomagokról jogszabályban határoz majd az Országgyűlés, és törvényben döntik el azt is, hogy mekkora legyen a pénztárak működési költsége, és mekkora haszonra tehetnek szert.

Az életmentő beavatkozást mindenki megkapja

A működést legalább 500 ezer és legfeljebb kétmillió biztosítottal lehet megkezdeni úgy, hogy egy pénztár sem kerülhet monopolhelyzetbe. A felső korlát azonban a későbbiekben megszűnik, a verseny kiszélesítésével bármelyik pénztárnak bármennyi biztosítottja lehet.

Magánbefektetők 49, az állam 51 százalékban lesz tulajdonos a pénztárakban. A várakozások szerint 8-10 pénztár nyithatja meg kapuit 2009-től, tehát az ellátotti terület átlagban két megyényi lesz. A jogszabály tiltaná a célzott toborzást, és azt is, hogy a pénztárak az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználják.

Nincs túl sok korlát

A magánbefektetők tulajdonképpen túl sok korlátba nem ütköznek a működés során. A kisebbségi tulajdonosnak ugyanis döntő befolyása lesz a pénztár irányításában, az ügyfelek után az ellátáshoz szükséges fejkvótát megkapják, a járulékot nem fizetők után fix összegű díjat fizet az állam az E-alapba, és nem elhanyagolható tény, hogy beleszólhatnak az ellátások díjait meghatározó testület munkájába.

Az alapcsomag változatlan

Az új rendszerben az ellátások alapcsomagja változatlan marad. Az életmentő beavatkozásokat mindenki megkapja, függetlenül attól, hogy biztosított, vagy sem. A sürgősségi ellátást minden esetben a pénztár fizeti a fejkvóta terhére.

A mentés díját a 2009-tol megszűnő OEP jogutódja, az Alapkezelő állja. A pénztárak a megkapott megyében kötelesek lesznek valamennyi háziorvossal szerződni, de nem kell szerződniük minden kórházzal vagy szakrendelővel, csak a területileg illetékessel.

A biztosított tehát ahhoz a kórházi orvoshoz mehet, amelyikkel a pénztár megállapodást kötött. A beteg egyébként kérheti magát másik intézménybe, ez esetben a fogadó szolgáltatónak a beavatkozás előtt a pénztár jóváhagyását kell kérnie. A pénztárak átvállalhatják a magánorvosi beavatkozások díját, de erre nem kötelezhetőek.

A pénztáraknak a túlköltekezést saját tőketartalékukból kell biztosítaniuk. A biztosítók és kórházak munkáját az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja és ellenőrzi majd.