Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula

Gyurcsány - Orbán: 59-41

A megkérdezettek többsége szerint Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania a kiszivárgott őszödi beszéd után - derül ki a Századvég kutatásából, amelyet a beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója alkalmából készült. G. Fodor Gábor, a kutatás vezetője elmondta: a tavaly őszi zavargásokért a válaszadók 59 százalékban Gyurcsány Ferencet, 41 százalékban pedig Orbán Viktort teszik felelőssé.

Most a megkérdezettek 53 százaléka véli úgy, hogy a kormányfőnek egy évvel ezelőtt távoznia kellett volna, 41 százalékuk szerint azonban Gyurcsány Ferenc helyesen döntött, hogy nem mondott le - mondta az InfoRádiónak a Századvég kutatója.

G. Fodor Gábor közölte: ez az arány tükrözi azt is, hogy a megkérdezettek kire szavaznának, vagyis mind az MSZP-, mind a Fidesz-szavazók 80-80 százaléka úgy foglal állást ebben a kérdésben, ahogyan azt a pártjuk érdeke megköveteli.

Ha le kellene mondania a kormányfőnek, azt inkább támogatnák a Fidesszel szimpatizáló válaszadók, mint az MSZP-sek - tette hozzá a kutató.

A megkérdezettek 59 százaléka Gyurcsány Ferencet tette felelőssé az őszi eseményekért és azért a "politikai klímaromlásért", amely az őszödi beszéd hatására következett be.

Orbán Viktort 41 százalék nevezte meg felelősként, míg 38 százalék úgy gondolta, hogy az ellenzék a maga egészében felelős - közölte G. Fodor Gábor.

Hozzátette: a válaszadók mintegy kétharmada szerint rontott a kormány helyzetén ez a beszéd, és mindössze 44 százalék vélte úgy, hogy az ellenzékén javított.

Összefoglalva tehát mindenkinek ártott az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, hiszen a politikai közhangulat elmérgesedéséhez vezetett, a válaszadók 70 százaléka szerint pedig a politikusok megítélésének is ártott - közölte a Századvég kutatója.

Hanganyag: Molnár Anikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az iráni háború árnyékában emelkedett fel az elfeledett térség, ez lehet az új globális ütközőpont

Az iráni háború árnyékában emelkedett fel az elfeledett térség, ez lehet az új globális ütközőpont

Irán és Oroszország hosszú ideje szoros kapcsolatokat tart fenn egymással, ez számos területre kiterjed, a gazdaságitól kezdve a politikain át egészen a védelmi szempontokig. Az utóbbi hetekben egyértelműen a biztonsági szempontok kerültek előtérbe, ennek nyomán pedig a két ország között átjárót biztosító útvonalak szerepe is megnövekedett. Előtérbe került egy, a globális geopolitikai figyelmet csak alig megragadó terület, a Kaszpi-tenger. Úgy tűnik, hogy a hatalmas vízfelület válhat a jövőben az egyik legfontosabb közlekedési csomóponttá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×