Az októberi eseményeket követőn az országos rendőrfőkapitány januárban adott utasítást az őszi zavargások kivizsgálásra. A bizottság vezetője a Rendészeti Biztonsági Szolgálat jelenlegi parancsnoka, akkor a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője volt.

A jelentést korábban név nélkül hozták nyilvánosságra, de az Origo nevű internetes újság az adatvédelmi biztoshoz fordult. Péterfalvi Attila a jogszabályokra hivatkozva közölte: a neveket és a rendfokozatokat nyilvánosságra kellene hozni.

A rendőrség ezért átküldte a jelentést a nevekkel és rendfokozatokkal az internetes újságnak. E szerint az irányító parancsnok az őszi zavargások idején Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány volt.

A jelentés szerint október 23-án a Kossuth tér kiürítésére Lapid Lajos dandártábornok adott utasítást, aki több hibát is elkövetett. A dandártábornok ma már az FTC biztonsági igazgatója.

A jelentés szerint nem a szabályoknak megfelelően járt el Majoros Zoltán ezredes, akinek vezetésével a rendőrök az Alkotmány utcából szorították ki a tömeget. Az alezredest ezredessé léptették elő.

A tömegoszlatás parancsnoka október 23-án Pigler István alezredes volt, akit szintén előléptettek magas színvonalú szakmai munka miatt - írja az Origo.

Az Astoriánál Nagy-Juhák István volt a helyszíni parancsnok, aki korábban hetedik kerületi kapitány volt. Jelenleg a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese.

Az Astoriánál a Fidesz nagygyűlést tartott, de a jelentés szerint a helyszíni parancsnok nem intézkedett arról, hogy a rendezvényt ne zavarják meg. Nem volt kapcsolat a tömegoszlatás műveletirányítója és a helyszínparancsnok között.

Hibázott a tömegoszlatás parancsnoka, Gulácsi Sándor ezredes is, aki nyugállományba vonult. A lovas egység vezetője sem járt el helyesen, Domoszlai Dániel szintén nyugállományba vonult.

Túl sok könnygázt és gumilövedéket használtak a rendőrök, és azok alkalmazás nem állt arányban a feladatellátás során tapasztaltakkal. -állapította meg a Papp-bizottság jelentése.

Utólag azt sem vizsgálták a parancsnokok, hogy szabályosan használták-e a kényszerítő eszközöket a beosztottak.

Szerettük volna megkérdezni az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjét is, de nem kívánt az üggyel kapcsolatban nyilatkozni.Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter reagálásában elmondta: ha bizonyítékokkal alátámasztható, hogy a rendőri vezetők hibáztak, szabálysértéseket, vagy bűncselekményeket követtek el, akkor ennek fényében meg kell vizsgálni az előléptetéseket.

Ha azonban csak az előléptetések után derült ki, hogy hibáztak, az "egy más dolog" - tette hozzá.

"Ha ez az előléptetés olyan időpontban történt, amikor lehetett tudni, hogy ezt a hibát megállapítják, vagy ez nyilvánvaló volt, akkor nyilvánvalóan az előléptetés szakmai, személyzeti hiba" - mondta Takács Albert.

A miniszter elmondta: nem tudja, hogy ki, kiket, hogyan és mikor léptetett elő, mint ahogy azt sem, mit tartalmaznak a döntések.

Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke közölte: ha valaki hivatalos megbízásból jár el, állampolgárokkal szemben intézkedik, akkor az ő neve nyilvános, vállalnia kell a cselekedetét.

Mint mondta, súlyos hiányosság, hogy még mindig nem vállalta senki a felelősséget az október 23-án történtek miatt.

Ha a miniszterelnök nem teszi meg, akkor miért tennék meg a beosztottak? - tette fel a kérdést.

Az, hogy nyilvánosságra kerültek a nevek, és eszerint a hibázó rendőri vezetők közül hárman már nyugdíjba vonultak, hármat pedig előléptettek, azt gondolom, nemcsak azt jelzi, hogy a kormányzat semmit nem tanult ebből az akcióból. Azt kell mondanom, hogy attól félek, az október 23-án történtek megismétlődése készülődik - fűzte hozzá.

Hozzátette: véleménye szerint "a legrosszabbra kell felkészülni", ha az embereket megjutalmazzák azért, mert "kilövik ártatlan, békés emberek szemét", és "lovasrohamot vezényelnek tisztességes ünneplő polgárokkal szemben" és ezek után nem vonják felelősségre.