Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

Évente három-négy kiló adalékanyagot eszünk meg

Magyarországon egy átlagos fogyasztó 600 kilogramm élelmiszerrel körülbelül évi 3-4 kilogrammnyi élelmiszer-adalékanyagot is megeszik. Ezek az általában E számmal jelölt adalékok a szakértő szerint többszörösen és rendszeresen bevizsgált anyagok, amelyek önmagukban nem lehetnek mérgezőek.

Az E jelzés mutatja, hogy az adott élelmiszeradalék az Európai Unióban engedélyezett. Az E-k többsége természetes anyag - ilyen a konyhasó, a keményítő vagy az ecet -, a mesterségesek inkább a színezékek és aromák között fordulnak elő - mondta az InfoRádiónak az Élelmezésipari Tudományos Társulat elnöke.

Biacs Péter hozzátette: a színezékek és aromák között is lehetnek természetesek, de vannak mesterséges vagy természetazonos anyagok is - ez utóbbiak a természetes és a mesterséges elegyét jelentik.

Attól, hogy egy adalékanyag mesterséges, még nem káros, és azt sem érdemes számolgatni, hogy az egyes élelmiszerekben mekkora arányban vannak az E-számmal jelzett adalékanyagok - közölte a szakértő. Hozzátette: azokban az élelmiszerekben van a legtöbb adalék - tartósítószer - amelyeket hosszabb ideig lehet eltárolni.

Folyamatos ellenőrzés

A hagyományos anyagoknál - mint az ecet, a tejsav vagy a só - nincs szükség különösebb vizsgálatra, de ezek minőségét és biztonságát is ellenőrzik, hiszen különböző forrásokból kerülhetnek ki - mondta Biacs Péter.

Az Élelmezésipari Tudományos Társulat elnöke hozzáfűzte: az adalékanyagok azonban lehetnek szennyezettek, ilyen szempontból egy nemzetközi élelmiszerszabvány bizottság vizsgálja azokat.

Az adalékanyagok egy-egy élelmiszer 1-2 százalékát teszik ki, így egy átlagos magyar az évente elfogyasztott 600 kilogramm élelmiszerrel együtt 3-4 kilogrammnyi adalékanyagot is megeszik - közölte Biacs Péter.

"Hangsúlyozni szeretném: nem mérgezőek. Ha ilyen előfordul, az általában a szennyezésüknek a következménye" - jelentette ki a szakértő.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×