Az elmúlt napokban 30 százalékkal többen haltak meg, mint egy átlagos hőmérsékletű időszakban, azaz nagyjából 500 ember életét rövidítette meg a rendkívüli meleg.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nemzetközi összehasonlításban kedvező, hiszen például az azonos korösszetételű Portugáliában kétezren veszítették életüket a forróságban.

Mint mondta, ilyenkor csak a statisztikai adatokat nézik, azt nem tudják megmondani, hogy kinek a halálát okozza kifejezetten a hőség. Azt azonban fel tudják mérni, hogy a félezer ember halálát nagyjából fél évvel hozta előre a meleg.

Érdemes kimenni a belvárosból

Falus Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a kánikulában jelentős különbségek vannak a bel- és külterületek hőmérséklete között. A belvárosban sokkal nagyobb a por, éjszakánként kevésbé hűl le a levegő, a hőszigeteknek nevezett, leaszfaltozott és sűrűn beépített területeken beszorul a meleg és szél is alig van.

Ezek a hatások egymást erősítik, amelynek eredményeként a bel- és a külterületek között akár 8 Celsius fokos eltérés is lehet.

A nagyjából másfél hétig tartó hőséget most egy hidegfront követi. Falus Ferenc szerint azonban a hírtelen lehűlés nem okozhat egészségügyi problémákat, az emberek ugyanis általában jobban viselik a hideget, mint a hőséget.

Kérdés: ki ad rá pénzt

Az egészségügy finanszírozása és átalakítása kapcsán Falus Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége miatt nagyságrendekkel kevesebb jut az ellátásra, mint például Franciaországban.

Mint mondta, a betegelégedettségi mutatók szerint az emberek egy-egy kezelés után elégedettek az ellátás színvonalával, az orvos munkájával. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a legtöbben nehezen jutnak el a számára megfelelő kezelőorvoshoz vagy a megfelelő kórházba.