Infostart.hu
eur:
387.78
usd:
335.28
bux:
122583.12
2026. március 11. szerda Szilárd

Fabatkát sem ér a véradók vizitdíjmentessége?

A törvény által biztosított lehetőség ellenére sem mentesülnek a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alól azok, akik harmincszor, vagy annál többször adtak vért. Az ehhez szükséges igazolások ugyanis nincsenek meg az Országos Vérellátó Szolgálatnál - állítja a Magyar Véradók Szövetségének elnöke.

Balla Tibor már a vizitdíjról szóló törvény kihirdetése előtt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogszabályt, majd levélben kérte Sólyom László államfőt arra, hogy ne írja alá a rendelkezést.

Az egyesületi elnök szerint minden véradó életmentő, ezért azt szeretné, ha egyiküknek sem kellene vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetnie.

Balla Tibor elmondta: a jogszabály azoknak ad vizitdíj-mentességet, akik életükben már legalább harmincszor adtak vért. Ez diszkriminatív azokkal szemben, akik például huszonötszörös véradók. A szövetség elnöke szerint ezeket az embereket bünteti a törvény, hiszen ingyenesen életet mentenek, de ha betegek lesznek, akkor fizetniük kell.

Ráadásul, mint mondta, az Országos Vérellátó Szolgálatnak az elmúlt hét évre visszamenőleg vannak adatai, így akik korábban kezdték a váradást, azok nem kaphatnak erről igazolást.

Balla Tibor például 1958-tól 1996-ig adott vért, akkor azonban kiderült róla, hogy cukorbeteg. Majdnem száznyolcvanszoros véradó, erről azonban nem kaphat igazolást, így mentességet sem a vizitdíj fizetése alól.
1983 előttről nincs adat?

Az igénylők kilencven százalékánál gond nélkül kiadható a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alóli mentességet biztosító igazolás - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat.

A szervezet közleményéből kiderül, hogy azok a sokszoros véradók, akik 1983 előtt adtak vért, és nem őrizték meg az erről szóló papírjaikat, valóban hiányozhatnak az adatbázisból.

Hétfő óta több ezer igazolást adott ki az Országos Vérellátó Szolgálat minden probléma nélkül - olvasható a szolgálat közleményében.

A véradók elektronikus adatbázisának felépítése 1986-ban kezdődött és folyamatosan bővült. Ezt megelőzően papíron dokumentálták a véradókat.

Az 1998-ban hatályba lépett egészségügyi adatvédelmi törvény 30 éves adatmegőrzési időt ír elő, ennél korábban jogszabály erről nem rendelkezett.

Az addig hatályos módszertani levél 3 év utáni selejtezést írt elő a donorkartonokra.

A vizitdíj és a kórházi napidíj alóli mentességre jogosító igazolásokkal kapcsolatban most akkor lehet gond, ha a véradó a hatályos jogszabályban rögzített adatmegőrzési határidő előtti véradásai alapján jogosult a mentességre, és nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, amely igazolja a véradásait.

Az igazolásokat az Országos Vérellátó Szolgálat regionális vérellátó központjai és területi vérellátói, valamint a kórházak transzfúziós osztályai adják ki.

A közlemény szerint megkönnyíti az igazolások kiadását, ha a véradók az igényléskor magukkal viszik a véradó igazolványukat, illetve véradásaikra vonatkozó egyéb irataikat.

Az Országos Vérellátó Szolgálat eddig nem tapasztalta, hogy a jogszabályváltozás csökkentette volna a véradási aktivitást.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az utazást tervezők „megmondják”, meddig tart az iráni háború

Az utazást tervezők „megmondják”, meddig tart az iráni háború

A közel-keleti konfliktus kitörésekor óvatosabban foglaltak előre utazást a magyarok, de a bizalmuk helyreállt – mondta az InfoRádiónba a Repjegy.hu online üzletágának vezetője. Holczinger Zoltán szerint a kikapcsolódni vágyók az iráni háború gyors lezárását remélik.

Fenyegetés után: Orbán Viktor felhívta a gyerekeit telefonon

Hrihorij Omelcsenko volt ukrán képviselő szavai után Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, mindenkit arra kért a családjából, hogy vegye komolyan a fenyegetést, de ne ijedjen meg.
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Forrong a Közel-Kelet - Így reagáltak a tőzsdék

Forrong a Közel-Kelet - Így reagáltak a tőzsdék

Heves mozgásokat lehetett látni az elmúlt napokban a tőzsdéken, a befektetők továbbra is az iráni háborúval kapcsolatos fejleményeket figyelik. Az amerikai hírszerzés kedden arról számolt be, hogy Irán elkezdte aláaknázni a Hormuzi-szorost, ma pedig szállítóhajókat ért támadásokról érkeztek beszámolók - a növekvő feszültségek nyomán újra felpattant az olajár, az emelkedést azonban mérsékelte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség a történelem legnagyobb stratégiai olajkészlet-felszabadításáról döntött. Az ázsiai tőzsdék többnyire jól teljesítettek reggel, az európai piacokon viszont ismét lefordulást láthattunk, az amerikai indexek pedig felemás elmozdulásokkal zárták a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×