Infostart.hu
eur:
360.22
usd:
309.45
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Fabatkát sem ér a véradók vizitdíjmentessége?

A törvény által biztosított lehetőség ellenére sem mentesülnek a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alól azok, akik harmincszor, vagy annál többször adtak vért. Az ehhez szükséges igazolások ugyanis nincsenek meg az Országos Vérellátó Szolgálatnál - állítja a Magyar Véradók Szövetségének elnöke.

Balla Tibor már a vizitdíjról szóló törvény kihirdetése előtt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogszabályt, majd levélben kérte Sólyom László államfőt arra, hogy ne írja alá a rendelkezést.

Az egyesületi elnök szerint minden véradó életmentő, ezért azt szeretné, ha egyiküknek sem kellene vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetnie.

Balla Tibor elmondta: a jogszabály azoknak ad vizitdíj-mentességet, akik életükben már legalább harmincszor adtak vért. Ez diszkriminatív azokkal szemben, akik például huszonötszörös véradók. A szövetség elnöke szerint ezeket az embereket bünteti a törvény, hiszen ingyenesen életet mentenek, de ha betegek lesznek, akkor fizetniük kell.

Ráadásul, mint mondta, az Országos Vérellátó Szolgálatnak az elmúlt hét évre visszamenőleg vannak adatai, így akik korábban kezdték a váradást, azok nem kaphatnak erről igazolást.

Balla Tibor például 1958-tól 1996-ig adott vért, akkor azonban kiderült róla, hogy cukorbeteg. Majdnem száznyolcvanszoros véradó, erről azonban nem kaphat igazolást, így mentességet sem a vizitdíj fizetése alól.
1983 előttről nincs adat?

Az igénylők kilencven százalékánál gond nélkül kiadható a vizitdíj és a kórházi napidíj megfizetése alóli mentességet biztosító igazolás - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat.

A szervezet közleményéből kiderül, hogy azok a sokszoros véradók, akik 1983 előtt adtak vért, és nem őrizték meg az erről szóló papírjaikat, valóban hiányozhatnak az adatbázisból.

Hétfő óta több ezer igazolást adott ki az Országos Vérellátó Szolgálat minden probléma nélkül - olvasható a szolgálat közleményében.

A véradók elektronikus adatbázisának felépítése 1986-ban kezdődött és folyamatosan bővült. Ezt megelőzően papíron dokumentálták a véradókat.

Az 1998-ban hatályba lépett egészségügyi adatvédelmi törvény 30 éves adatmegőrzési időt ír elő, ennél korábban jogszabály erről nem rendelkezett.

Az addig hatályos módszertani levél 3 év utáni selejtezést írt elő a donorkartonokra.

A vizitdíj és a kórházi napidíj alóli mentességre jogosító igazolásokkal kapcsolatban most akkor lehet gond, ha a véradó a hatályos jogszabályban rögzített adatmegőrzési határidő előtti véradásai alapján jogosult a mentességre, és nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, amely igazolja a véradásait.

Az igazolásokat az Országos Vérellátó Szolgálat regionális vérellátó központjai és területi vérellátói, valamint a kórházak transzfúziós osztályai adják ki.

A közlemény szerint megkönnyíti az igazolások kiadását, ha a véradók az igényléskor magukkal viszik a véradó igazolványukat, illetve véradásaikra vonatkozó egyéb irataikat.

Az Országos Vérellátó Szolgálat eddig nem tapasztalta, hogy a jogszabályváltozás csökkentette volna a véradási aktivitást.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Szakértő az ideiglenesen hatályba lépett Mercosur-egyezményről: ha kell, közbe lehet avatkozni

Ideiglenes hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ezzel megnyílt az út a vámcsökkentett és vámmentes termékek előtt, valamint létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, több mint 700 millió fős piaccal. A lehetőségekről és a kockázatokról Szigethy-Ambrus Nikolettát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

Kormányalakítás: meglepetést ígért Magyar Péter a Karmelitából

A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó állampolgárok körében, miközben a Fidesz 23 százalékra esett vissza. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány az első napokban gyors ütemben hozott átfogó döntéseket: megkezdik a minisztériumok átvilágítását, elrendelték a vagyonadóztatás előkészítését, felülvizsgálják a kiemelt beruházásokat, és hivatalossá tették Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. A kabinet célkeresztbe vette a korábbi kormány milliárdos szerződéseit – köztük a 4iG-vel kötött 1 311 milliárdos megállapodást –, amelyeket nem kívánnak teljesíteni. Jelentős fordulatot jelent a külpolitikában, hogy bekérették az orosz nagykövetet a Kárpátalját ért dróntámadások miatt, valamint megszűnt a 2020 óta fennálló rendeleti kormányzást. Az új vezetés emellett szigorította az állami pénzügyi döntéshozatalt, és stratégiai üzemanyagkészleteket engedett a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×