Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Olaj-ügy: A Magyar Nemzet Gyurcsány érintettségét firtatja

Gyurcsány Ferenc a kilencvenes évek végén egy olyan cég felügyelőbizottsági tagja volt, amely összefüggésbe került az olajszőkítéssel - írta keddi számában a Magyar Nemzet. Daróczi Dávid kormányszóvivő az InfoRádiónak azt mondta: a miniszterelnök szerepe már 2003-ban tisztázódott, ezt akkor megírták az újságok is.

A Magyar Nemzet keddi számában a Népszabadság 2003. december 3-án megjelent beszámolóját idézve azt írja:

"A kilencvenes évek közepén, az úgynevezett Energol-ügy nyomozása közben a rendőrség felfigyelt a Fortus Rt.-re, de miután közvetlen kapcsolatot nem találtak az Energol nevével fémjelzett cégcsoportosuláshoz, a további vizsgálatokat a Vám- és Pénzügyőrség nyomozói folytatták. A VPOP az egyik legnagyobb hazai olajipari magáncég, az ETL Rt. ellen indított eljárás keretében vizsgálta a Fortus Rt. tevékenységét.

Adataik szerint 1996 és 1998 között a Fortus nevében szállították Magyarországra a szlovákiai Slovnaft finomítóiból a nehéz fűtőolaj jelentős hányadát, míg az ETL Rt. importálta a könnyű fűtőolajat. A vámőrség akkori nyomozásai - közelebbről nem részletezett - közös befektetői és működtetői érdekcsoportot találtak az ETL és a Fortus hátterében. Az ETL Rt.-nél 1998-ban büntetőeljárást indított jövedéki és más bűncselekmények megalapozott gyanújával a vámőrség."

A Népszabadság által ismertetett nyomozati információk szerint a Fortus Rt. tehát 1996 és 1998 között érintetté válhatott nagy mennyiségű (egyes adatok szerint 2,5 millió liter), később illegálisan üzemanyagként értékesített fűtőolaj importjában.

A Magyar Nemzet cikkírója úgy fogalmazott, hogy a cégbírósági adatok szerint a részvénytársaság működésének törvényszerűségére akkoriban egyebek mellett nem másnak, mint Gyurcsány Ferencnek kellett ügyelnie, hiszen a miniszterelnök 1995 szeptemberétől 1997 májusáig volt a Fortus felügyelőbizottsági tagja.

Gyurcsány nem csak tisztviselőként egyengette a részvénytársaság útját, hiszen a cég egyik fő részvényese a Gyurcsány-cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Rt. volt.

A Fortust eredetileg a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az Altus hozta létre (55:45 százalékos tulajdonlással) annak érdekében, hogy átvegye az MVM tiszapalkonyai és százhalombattai olajtározójának működtetését.

Daróczi Dávid kormányszóvivő az InfoRádiónak azt mondta: ez a történet 2003-ban már megnyugtatóan lezárult és a jelenlegi miniszterelnök szerepe is tisztázódott.

A nyomozás adatai szerint a Fortusszal kapcsolatban álló ETL Rt. neve az Energol-botrány idején vált ismertté mint az olajszőkítéssel foglalkozó részvénytársaság egyik üzleti partnere.

A botrány feltárása még várat magára, hiszen az Energol-ügy nemrégiben kezdődött újra a bíróságon.Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát. Szili Katalin azután beszélt erről, hogy az MDF az iratok titkosításának feloldását kérte.

A házelnök elmondta: az érintett anyagok, elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek titkosságának feloldása különböző szervezetekhez, például a vám- és pénzügyőrséghez, a rendőrséghez vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik.

Hozzátette, hogy az Országgyűlés ezektől a szervezetektől kér állásfoglalást a titkosítás feloldásának lehetőségéről.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy az anyagokat három évente automatikusan felülvizsgálják, a legutóbbi 2005-ös áttekintés után most soron kívül kérte a titkosított dokumentumok újabb ellenőrzését.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az üggyel összefüggésben a személyes adatok védelmét is figyelembe kell venni.

A Magyar Demokrata Fórum azután kérte a kormánytól az úgynevezett olajügyek titkosításának feloldását, hogy pénteken brutálisan bántalmaztak egy újságírót.

Kármán Irén neve korábban az olajszőkítéshez köthető bűncselekményeket feltáró könyve és az abból készült dokumentumfilm miatt vált ismertté.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×