A klímaváltozás hatására a meggyulladó biomassza egyre szárazabb lesz, emiatt pedig megnő a tűz terjedési sebessége és  lángmagassága.

Ahol korábban óránként egy-két kilométert terjedt a tűz, most ennek akár többszörösét is produkálhatja - mondta az InfoRádiónak a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővédelmi Intézetének kutatója.

Nagy Dániel hozzátette: ahol korábban a tüzet kézi eszközökkel is el lehetett oltani, előfordulhat, hogy ez a módszer már nem alkalmazható.

Ilyen területeken indirekt módon - ellentűzzel, kiégetéssel - kell védekezni, mert akkora a hőterhelés, hogy képtelenség a lángok közelébe menni.

Megnyúlik az erdőtüzek keletkezése szempontjából kockázatos időszakok hossza, emellett rendkívüli mértékben nő majd a tüzek intenzitása - fűzte hozzá az erdőmérnök.

Ez Magyarországon is így történik majd, ezért olyan területeken, ahol a tűz korábban nem pusztította a koronaszintet, előfordulhat, hogy eztán ide is eljutnak a lángok, a tűzoltók pedig - hiába érkeznek ugyanannyi idő múlva, mint korábban - nagyobb kiterjedésű tüzekkel fognak találkozni.

Az ENSZ német központú tűzmegfigyelő központjának magyar munkatársa elmondta: ennek már megvannak az első jelei, hiszen idén mintegy egy hónappal Magyarországon is megnőtt a tűzveszélyes időszak, a vegetációtüzek pedig már január végén pusztítottak.

Veszélyeztetett még a budapesti agglomeráció és a Budai-hegység, mert itt nagy a feketefenyves-állomány és viszonylag sok a lomboserdő-felújítás is, a látogatottság miatt pedig magasabb a tűz kockázata is - tette hozzá Nagy Dániel.