Rövid Csaba a Szegedi Városi Bíróságon azt mondta: nem bizonyítható kétséget kizáróan a két orvos bűnössége a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjában, ezért az ügyész a harmad- és negyedrendű vádlottak felmentését javasolta.
A szegedi városi kórházból 2004. július 3-án egy 80 éves férfi helyett egy vele azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre a Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti klinikájára.
Az idős ember az operáció után néhány nappal elhunyt. A másik beteget több órával később szintén megműtötték, ő - a vizsgálatok szerint a betegcserétől függetlenül - szeptember végén halt meg.
Az ügyészség korábbi álláspontja szerint a harmad- és negyedrendű vádlott késve vizsgálta meg a szeptemberben elhunyt beteget, nem hívott hozzá neurológiai szakorvost, és a CT-vizsgálatot is már csak akkor végezték el, amikor kiderült a betegcsere, ezzel pedig veszélyeztették a férfi egészségét és életét.
Kerülték a vezéráldozatot?
Az elsőrendű vádlott beteghordó ügyvédje az InfoRádiónak elmondta: fellebbezett az ítélet ellen a tényállás téves megállapítása és a büntetés kiszabása miatt, a felmentés érdekében.
Ábrahám László hozzátette: meggyőződése, hogy egy jogállamban csak az írott szabályokba ütköző magatartás miatt lehet büntetést kiszabni, márpedig "a kórház beteghordójának, a legkisebb emberének nem voltak foglalkozási szabályai."
A bíróság azzal indokolta az ítéletet, hogy az elsőrendű vádlott íratlan szabály, szokásjog ellen vétett, nem kellő odafigyeléssel foglalkozott a beteggel.
Az ügyvéd kijelentette: az íratlan szabály nem jogi kategória, Magyarországon eddig csupán írott jogszabályokba ütköző magatartás miatt lehetett büntetést kiszabni.
Ábrahám László elmondta: a kórház felelőssége a perben fel sem merült, olyannyira, hogy "az intézmény megbízott igazgatója úgy nyilatkozott az egyik tárgyaláson, hogy ebben az esetben tábornokokat nem fogunk feláldozni".
A rendőrség szerint gond van az új Sió-zsilippel