Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Magyarország szemétnagyhatalom

Magyarország termeli az egyik legtöbb hulladékot az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül - állapítja meg a Bruxinfo Európai Elemző Iroda legfrissebb környezetvédelmi tanulmánya.

Az elemzők a városi környezet, a hulladékkezelés és ökotermesztés témakörében hasonlították össze az uniós országokat, az Urban Audit adatainak felhasználásával.

Ezek szerint a magyarok fejenként évi 464 kilogramm hulladékot "termelnek", ami 37 kilóval kevesebb az uniós átlagnál, de a közösséghez három éve csatlakozott országok között az egyik legmagasabb érték. Egy cseh polgárra például 300 kilónál is kevesebb szemét jut évente.

A zöldterületek nagyságát tekintve viszont több magyar városban is kedvezőbb a helyzet, mint sok más uniós településen. Az egy pécsi polgárra jutó 77 négyzetméter zöldterület kifejezetten jónak mondható, Budapest 43 négyzetmétere pedig átlagos.

A csehek itt is jól szerepelnek, Prága ugyanis 83 négyzetméterrel vezeti a rangsort. Az ellenpólus Barcelona, ahol mindössze két négyzetméter zöldfelület jut egy lakóra.

Az elemzés szerint a Magyarország biogazdálkodása fejletlenebb, mint a legtöbb tagállamé. Az unióban az ökogazdálkodásba bevont területek aránya az összes mezőgazdasági területekhez képest átlagosan 4,4 százalékot tesz ki, Magyarországon pedig csak 1,8 százalékot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×