A védett és őshonos állatfajta megnevezés azokat az állatokat illeti meg, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, amelyek részei a nemzeti örökségnek, a mezőgazdasági génbanknak, valamint a természet- és tájvédelemnek.

A rendelet ebbe a körbe sorolja - egyebek mellett - a magyar szürke marhát és három (a szőke, a vörös és a fecskehasú) mangalica sertésfajtát, továbbá a fehér és fekete hortobágyi racka juhot, a kendermagos tyúkot és a magyar óriás nyulat is.

A veszélyeztettek

A veszélyeztetett állatfajták olyan genetikailag magas értéket képviselő, nem honos állatfajták, amelyek kiszorultak a tenyésztésből. A génállományuk megőrzése érdekében ugyanakkor szükséges védeni azokat.

Veszélyeztetett állat például a magyar tarka tehén, a nyurga ponty, a lipicai és a nóniusz ló.

Más állatfajok őshonossá vagy veszélyeztetetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti; arról egy 10 tagú bizottsága dönt majd.

A rendelet szerint az őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzéséhez az állam támogatást ad majd.