Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
336.65
bux:
0
2026. március 12. csütörtök Gergely

Miként módosítaná a gyülekezési törvényt a kormány?

Módosítaná a gyülekezési és a szabálysértési törvényt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a tavalyi demonstrációk és zavargások következményeképpen.

A gyülekezési jog alkotmányos szabadság, a kommunikációs alapjogok közé tartozik, ezért nem kell korlátozni; ebben minden politikai erő egyetért - mondta az InfoRádiónak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára.

Kondorosi Ferenc szerint azonban részletesebben kell kidolgozni a bejelentésre vonatkozó szabályokat, és meg kell határozni a gyülekezés időtartamát.

Mindez azért lenne fontos, mert biztosítani kell azokat az alkotmányos követelményeket, hogy a gyülekezés békés legyen, és ne járjon együtt mások jogainak sérelmével - tette hozzá az államtitkár.

A törvénymódosításhoz kétharmados többség szükséges, a tervezetről jelenleg a frakciókkal egyeztet a tárca - mondta Kondorosi Ferenc.

A szabálysértési törvény is változna

Az államtitkár elmondta: a be nem jelentett tüntetések feloszlatásakor a demonstrálók kötelesek engedelmeskedni a rendőri intézkedésnek.

A helyes az lenne, ha a hivatalos személy elleni erőszak szintjét el nem érő, rendbontásnak sem minősülő cselekedeteket, például ha a valaki nem tesz eleget a felszólításnak, szabálysértésnek minősítenék - mondta Kondorosi Ferenc.

A szabálysértési törvény módosításához az Országgyűlés felének támogatására van szükség: az új javaslat, amely hamarosan a parlament elé kerül, a hivatalos intézkedésnek való ellenszegülés általános szankcióit teremetné meg - tette hozzá az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Elfogadták von der Leyen paktumát: vétójogok nélkül csatlakoznának az új tagállamok

Elfogadták von der Leyen paktumát: vétójogok nélkül csatlakoznának az új tagállamok

Komoly nyitottság mutatkozik az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatos bővítésre vonatkozó tervére a Nyugat-Balkánon, miszerint az újabb csatlakozók úgy kapnának tagállami státuszt, hogy lemondanak vétójogukról és az uniós szervekben betölthető pozícióikról is. A Szerbiát vezető Aleksandar Vučić és Edi Rama albán elnök közösen vázolták fel, hogy mik azok a keretek, amelyek elfogadhatóak lennének számukra, de míg egyikük már enélkül is közel lehet az uniós csatlakozáshoz, nem véletlen, hogy az Európai Unió régóta húzza a térség országainak csatlakozását, mivel a mai napig komoly problémák vetődnek fel a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás területén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×