Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea

Egyelőre nincs árvízvédelmi készültség Észak-Magyarországon

Egyelőre nem kell árvízvédelmi készültséget elrendelni az észak-magyarországi folyókon - közölte a térség vízügyi igazgatóságának szóvivője.

A szóvivő azután beszélt erről, hogy a Felső-Tisza, a Szamos és a Bodrog külföldi vízgyűjtő területein jelentős mennyiségű csapadék volt, különösen Kárpátalján, ahol mintegy 80 milliméter eső esett.

Csont Csaba elmondta: árhullámok alakultak ki a Felső-Tisza és a Bodrog vízrendszerében, amelyek a Tiszán 3-5 méter közötti, míg a Bodrogon 2 méteres vízszintemelkedést eredményeztek.

Az észak-magyarországi vízügyi igazgatóság szóvivője hozzátette: a Tiszán levonuló árhullám Tokaj térségében megközelítheti az első fokú - 600 centiméteres - készültségi szintet.

A Bodrog árhulláma is tetőzik, de a vízállás átlagosan egy méterrel marad el a fokozat elrendelésének szintjétől.

Csont Csaba szólt arról is, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a hét második felében ismét nagyobb mennyiségű eső várható a Tisza és a Bodrog folyók külföldi vízgyűjtőjén, így újabb árhullámok kialakulására kell számítani a térségben.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×