Az új számításban az óra attól kezdve ketyeg, hogy az orvos először utalja be a beteget a kórházba, szemben a mostanival, amelyben a kezdőpontot az jelenti, amikor a kezelőorvos az operáció mellett dönt.

Az adatok szerint az ortopédiai (például csípő- és térd-) műtéteknél a páciensek 16 százaléka kerül a műtőasztalra 18 héten belül, 58 százalékának 18-52 hetet kell várnia, 23 százalékának egy-két évet, három százalékának pedig két évnél is többet.

Az adatok fényében az egészségügyi tárca a várólisták rövidítését tűzte ki célul: a tervek szerint 2008 végére legfeljebb 18 hétnek szabad eltelnie a körzeti orvos felkeresésétől az operációig.

Andy Burnham miniszter elismerte, hogy ez a cél igencsak ambiciózus, amit nem is lehet elérni a hagyományos várólista-rövidítési módszerekkel, az orvosoknak kreatívnak kell lenniük.

Noha a legtöbb szakterületen nem olyan rossz a helyzet, mint az ortopédiában, de átlagban ott is csak a betegek 30-50 százaléka kapja meg a szükséges ellátást a célként kitűzött 18 héten belül.Kritikák

Az adatokat sokan a kormánynál jóval kritikusabban fogadták. A Betegek Szövetségének szóvivője például megjegyezte: a számok igencsak meghökkentők, és nem érti, miért kell az embereknek ilyen hosszú ideig várniuk.

Katherine Murphy hangsúlyozta: a betegek többsége idős és esendő, ha helyben nem tudják megoldani az ellátásukat, akkor máshol kellene ezt megtenni. A szóvivő azt is kifogásolta, hogy sokszor a vizsgálatok miatt nyúlik a várakozási idő, holott a műszereket nem használják teljes kapacitással.

Nem hagyta ki a ziccert a konzervatív árnyékkormány egészségügyi minisztere sem. Andrew Lansley felrótta: a bársonyszékben ülő kollégája rendszeresen eldicsekszik azzal, hogy senkinek sem kell fél évnél többet várnia, az adatok azonban cáfolják ezt.

Az ellenzéki politikus arra is rámutatott, hogy a munkáspárti kormány kilenc éves működése alatt sem tudta az ellátás színvonalát növelni, és a várólistákat csökkenteni.

Növelni kellene a kapacitásokat

Az orvosszövetség a kormány kezdeményezésével kapcsolatban közölte: az innovációs tartalékokat már kimerítették, a kabinetnek a kapacitások növelésére kellene koncentrálnia. Az orvosok szerint az egészségbiztosítót kell erősíteni, nem pedig a privát szektort bevonni, mert ez utóbbi aláássa a helyi egészségügyi ellátási rendszert.

Nagy-Britanniában évente mintegy 30 ezer csípőműtétet végeznek. Ez az egészségbiztosításban résztvevőknek mintegy 5 ezer fontba (1,9 millió forint) kerül, míg a biztosítással nem rendelkezőken 7 ezer fontba (2,6 millió forint)....és a magyar beteg

A magyar kormány januárra tervezi a várólisták bevezetését az egészségügyben - mondta a szaktárca államtitkára október közepén. Horváth Ágnes kijelentette: a kormány célja egy átlátható, igazságos, megfelelő szabályokon alapuló várólistarendszer feltételeinek megteremtése.

A listákat az intézményeknek a honlapjukon kell majd szerepeltetniük, a betegek személyes adatainak feltüntetése nélkül. A rendszer működésének ellenőrzésére egy monitoringtestület jönne létre.

Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert egyes halasztható beavatkozásoknál nem teljesen világos, hogy miért pont arra az időpontra kapja a beteg az előjegyzést. Emellett a várólistarendszer kialakításának másik fontos célja, hogy ne a hálapénz működtesse a rendszert - tette hozzá Horváth Ágnes.

További részletek itt!