Csaknem 200-an érkeztek az 56-os forradalom és szabadságharc emlékművének avatására. A megemlékezésen felolvasták Sólyom László köztársasági elnök üzenetét, aki szerint az ünnep nem attól lesz ünnep, hogy piros betűvel írjuk azt, hanem az emberek fejében kell azzá válnia. Az államfő reméli, hogy "gyermekeink a szobor által rátalálnak '56-ra, és az tájékozódási pont lesz a számukra". Ahogy fogalmazott: eljött az ideje, hogy 1956 a nemzeti öntudat és azonosság ünnepe legyen.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszédében felidézte az 1956. október 23-án történt eseményeket. Mint mondta, 1956-ban az történt, amely 1848-49-ben, és amelyről Petőfi Sándor azt írta: magára hagyták a gyáva népek a magyart. Vizi E. Szilveszter szerint azért nem győzött a forradalom, mert későn jött a felismerés.

Hangsúlyozta: a helynek szelleme van, amelyet kőbe zárt a szobor készítője. A szobornak emlékeztetnie kell a katonákra, az 56-os ifjak szabadságvágyára, a fiatalokra, a munkásokra, a forradalmi bizottságra, a mártír miniszterelnök Nagy Imrére és a kollektív szenvedésre.

"1956 igazsága 1989-ben győzött" - jelentette ki az akadémia elnöke, hozzátéve: az emlékműnek figyelmeztetnie kell mindenkit , hogy meg lehet és meg kell bocsátani, de feledni nem.