Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a legmagasabb színvonalú a felsőoktatás - ha hihetünk a shanghai Jiao Tong Egyetem vizsgálatának, amely az intézményben tanult Nobel-díjasok, a versenyeredmények, a legtöbbet idézett kutatók, valamint a tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma alapján rangsorolta a világ egyetemeit.

A vizsgálat szerint a legjobb egyetem a bostoni Harvard. Ezt követi a brit Cambridge-i Egyetem, majd a San Francisco-i Stanford Egyetem. Az első 20 intézmény két kivétellel mind amerikai. A második cambridge-i mellett a 11. a szintén brit Oxfordi Egyetem.

Az 500-as listában 168 amerikai, 40 brit, 40 német és 34 japán egyetem kapott helyet. Magyarországot mindössze két egyetem képviseli a legjobb ötszázban. A Szegedi Tudományegyetem holtversenyben a 80., az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedig szintén több intézménnyel megosztva a 124.

A legtöbb Nobel-díjast a San Francisco-i University of California képezte, a versenyeredmények tekintetében pedig a Michigani Egyetem a legsikeresebb.

A legtöbbet idézett kutatók tekintetében érdekes módon nem az amerikai egyetemek domináltak: ebben a kategóriában a moszkvai Lomonoszov, a belga Université Libre Bruxelles és a svéd Göteborgi Egyetem vitte el a pálmát.

Júniusban hasonló eredményeket hozott a londoni székhelyű Európai Reformközpont vizsgálata is. Annak a jelentésnek a készítői azt is megállapították, Európa felsőoktatása lassú és alulfinanszírozott, az egyetemek többsége pedig a "múltban él".

Gábor Kálmán, a Felsőoktatási Kutatóintézet csoportvezetője akkor az InfoRádiónak elmondta, valóban szemléletváltásra van szükség.

Gábor Kálmán hozzátette, egyes véleményekkel ellentétben nem kell bezárni európai egyetemeket, csak a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

A kutató úgy véli, működnek olyan felsőoktatási modellek Európában, például a skandináv országokban, amelyek mentén fejlődésnek indulhatna az egész kontinens felsőoktatása.