A magyar forradalom előtt szenzációszámba menő gépeltérítést követően ideológiai és politikai ütésváltás színtere lett a magyar és a nyugati sajtó.
A vasfüggönyön túl "kommunista-ellenes magyaroknak" és "igazi hazafiaknak" nevezték az akció résztvevőit, akiket a magyar pártlap, a Szabad Nép a "szervezett fasiszta banda" és a "népi demokráciánk mindenre elszánt ellenségei" jelzőkkel illetett.
Nyugatnémet földre érve egyébként a hét gépeltérítő - és a hozzájuk csatlakozó két utas - azon nyomban politikai menedékjogot kért, és kapott.
Médiasztár és népellenség
A csoport pilóta képzettségű tagja, a volt repülő hadnagy, Polyák György valóságos médiasztárrá vált Németországban, itthon azonban a nép ellenségévé kiáltották ki. Az állambiztonsági szolgálat vaskos dossziét állított össze róla és a - valljuk be - elég brutálisra sikeredett gépeltérítésről.
A mindenre kiterjedő vizsgálódás augusztus közepéig tartott, végül az első sikeres hazai géprablás iratai ad acta kerültek. Ám az államvédelem a háttérben levonta az eset tanulságait.
Így történhetett, hogy néhány hónappal később, 1956 októberében, amikor egy géppisztollyal is felszerelkezett csoport - ugyancsak a szombathelyi járaton - próbálkozott géprablással, az utasok között helyet foglaló két civil ruhás nyomozó már gondolkodás nélkül lőtt.
A minták harmadáról kiderült, hogy csak méznek látszik – szakértő beszélt a helyzetről
