A szavazóköröket vasárnap reggel 6 órakor nyitják meg. Néhány helyen, elsősorban ott, ahol az árvízi védekezés ezt indokolja, már reggel 5 órakor megnyitják a szavazóköröket - mondta Rytkó Emília.

Az Országos Választási Iroda vezetője szerint azok, akik otthonuktól messze vesznek részt az árvízi védekezésben, csak akkor szavazhatnak, ha szereznek egy igazolást a lakóhelyük szerinti jegyzőtől.

Az igazolás birtokában is csak akkor adhatják le szavazatukat, ha azon a településen, ahol részt vesznek a védekező munkában, fel tudják keresni a szavazókört. A gátra ugyanis mozgóurnát nem tudnak küldeni a szavazatszámláló bizottságok, hiszen az urna csak a szavazókör területén keresheti fel az állampolgárokat.

Általában mi kell a szavazáshoz?

A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol utólag felvették őket a névjegyzékbe.

A szavazáshoz szükséges, hogy a választó a szavazószámláló bizottság előtt érvényes igazolvánnyal igazolja személyazonosságát és lakcímét. Ezt vagy a régi típusú, a lakcímet is tartalmazó személyigazolvánnyal, vagy az új típusú személyigazolvánnyal, útlevelével, illetve jogosítványával teheti meg, az utóbbi háromhoz azonban lakcímkártyára is szükség lesz.

Nagyban segíti a bizottság munkáját, ha azt az értesítőt is elviszi magával a szavazópolgár, amelyet az ajánlócédulával együtt kapott. Ez azonban nem feltétele a szavazásnak.

Szavazni csak személyesen, reggel 6 órától (ahol a helyi választási bizottság ezt engedélyezte, ott reggel 5 órától) este 7 óráig lehet.

Hogyan zajlik a szavazás?

A választó előtt lepecsételt szavazólapok átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolni. Külön szavazólap szolgál az egyéni jelöltekre és a területi listákra történő szavazáshoz.

A szavazás titkossága érdekében ajánlott a szavazófülke használata, de ez nem kötelező. A szavazólapokat a kitöltés után a szavazólapok mellé biztosított borítékba helyezve kell az urnába dobni.

Ha a választópolgár még az urnába dobás előtt jelzi, hogy elrontotta a szavazólap kitöltését, akkor azt a bizottság bevonja és helyette új lapot ad ki. Hibás kitöltés miatt egy állampolgárnak csak egyszer adható ki új szavazólap.

Az OVB állásfoglalása szerint szavazni ugyan nem kötelező, még akkor sem, ha a választópolgár már átvette a szavazólapot, de azt a szavazókörből nem szabad kivinni, egyebek mellett a csalások megelőzése érdekében.

Hova mozog a mozgóurna?

A mozgásában korlátozott választópolgárt igény esetén mozgóurnával keresi fel az illetékes szavazatszámláló bizottság.

Az, aki nem kért már korábban mozgóurnát, a választás napján ezt még megteheti az illetékes szavazatszámláló bizottságnál.

Mikor érvényes és eredményes a választás?

Az első fordulóban akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele elmegy szavazni. Eredményes pedig akkor lesz, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét.

Ha a szavazás érvénytelen, mert a szavazópolgárok kevesebb, mint fele megy el szavazni, második fordulót tartanak. Akkor is lesz második forduló az adott választókerületben, ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, vagyis egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét.

A második forduló

Ha egy szavazókerületben második fordulóra kerül sor, azon már csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban megszerezték a szavazatok legalább 15 százalékát, de az első három legtöbb szavazatot elért jelölt mindenképpen indulhat.

A második forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint negyede elmegy szavazni, és az a jelölt lesz képviselő, akire a legtöbb szavazatot adták le.