Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Hankiss: a választás nem zéró összegű játszma

Mikor választás a választás? - ezt a kérdést Hankiss Elemér társadalomtudós tette fel a Népszabadságban közölt cikkében. Szerinte a sikeres választás egyik előfeltétele, hogy a választónak legyen lehetősége ki és mi között választania.

Hankiss Elemér szerint a magyar választási rendszerben olyan elenyészően csekély esélye van új pártok parlamentbe kerülésének, hogy a parlamentben lévő pártokból kiábrándult vagy bennük saját képviseletét soha meg nem találó két-hárommillió embernek nincs igazi esélye, hogy "saját" jelöltjét bejuttassa az Országgyűlésbe.

Jogos és széles körben elterjedt az a félelem is, hogy az ember szavazata "elvész", ha saját jelöltjére szavaz, és ez sokakat megzavar, illetve visszatart a szavazástól. Ez a mechanizmus erősen torzítja a választások kimenetelét - írta.

Másfelől fontos előfeltétel az is, hogy legyen megfelelő választék, vagyis hogy legalább három-négy olyan jelölt induljon a versenyben, akinek esélye van a győzelemre, és akik közül a választópolgárok többsége nagy valószínűséggel megtalálhatja a neki megfelelő jelöltet - tette hozzá a kutató.

Hankiss Elemér szerint itt már komoly bajok vannak: a mezőny sok választókerületben szürke és szedett-vedett, a programok zavarosak, homályosak, a polgárok jelentős hányada nem igazán tudja, kire szavazzon, csak jobb híján szavaz az egyik vagy másik jelöltre-pártra; vagy el se megy szavazni.

Hinniük kell, kellene a választópolgároknak abban, hogy a választáson induló jelöltek többsége és a mögöttük álló pártok saját szavazóinak, illetve az országnak az érdekeit képviseli majd a parlamentben, nem pedig saját magánérdekeit. Ez a hit mára már sokakban megbicsaklott, s ez tovább torzítja a választások eredményét - írta.

Szükség van arra is, hogy a választást, és általában a demokratikus folyamatokat az ember ne tekintse "zéró összegű" játszmáknak; vagyis hogy ne gondolja "élet-halál" kérdésnek, és ne féljen attól, hogy ha nem az ő jelöltje, pártja győz - tette hozzá a társadalomtudós.

Ehhez persze arra volna szükség, hogy az országban, a közéletben kedvező környezet és szellemiség alakuljon ki ahhoz, hogy az emberek szabadnak érezzék magukat, és felelősségteljes polgárokként viselkedjenek - írta.

Hankiss Elemér szerint jó volna, ha minden ennek ellentmondó jel ellenére a most következő választás előrelépés volna ezen az úton, egy autonóm és felelősségteljes polgárság, és egy igazi, demokratikus kultúra kialakulásának az útján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×