A szocialista szónoklatok visszaköszönő gondolata volt, hogy a nemzet nem választható el a köztársaságtól. A politikusok Orbán Viktor Fidesz-elnök korábbi véleményére reflektáltak, miszerint "a nemzet a test, a köztársaság csak a ruha".

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Múzeumkertben azt mondta: keveset tanult a XX. század mély sebeket ejtő történelméből az, aki szerint a köztársaság csak cicoma, aki szerint a köztársaság és a nemzet egymást helyettesítő, egymást kizáró fogalmak.

Haza csak egy van, a köztársaság és a nemzet ebben a hazában kapcsolódik össze - jelentette ki.

A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont 1848 és 1989, illetve a forradalom és rendszerváltozás között. Mint mondta, rendszerváltozás és forradalom édestestvérek, megszakítják a történelem folytonosságát és a nemzet akaratát érvényesítik.

Szabadság, jóhiszeműség, nyugodt hang, nyitottság vagy ribillió - ez a kérdés, válasszatok - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

Szili Katalin házelnök Orosházán úgy fogalmazott, hogy aki hazában gondolkodik, annak a köztársaságban is hinnie kell.

Hiller István szocialista pártelnök a Szabad Sajtó Díjak átadásán kiemelte, hogy a köztársaság és a nemzet szembeállítása veszélyes gondolat.

A választások sorsdöntők lesznek

A Fidesz szónokainak visszatérő gondolata volt, hogy a választásokkal sorsdöntő pillanathoz érkezik Magyarország, és ismét lehetőség nyílik egy nemzeti kormány létrehozására.

"Három hét van hátra a döntő pillanatig. Eljött a cselekvés ideje. Ne feledjétek, egységben az erő" - jelentette ki a Fidesz elnöke Budapesti nagygyűlésén.

Hozzátette: "Négy éve várjuk, hogy eljöjjön a pillanat, türelmesen, okosan és fegyelmezetten vártuk, hogy újra lehessen nemzeti programja, hogy újra lehessen nemzeti kormánya Magyarországnak".

"Ma még nem is képzeljük, mi mindent érhetünk el néhány hét múlva, amikor a hóval együtt elolvad a jelenlegi hatalom, és a téllel együtt távozik a sikertelen négy év minden őszintétlensége, kíméletlensége, gőgje és önteltsége, és akkor Magyarországra ismét beköszönt a tavasz, a megújulás az emberség és a tetterő" - fogalmazott.

Orbán Viktor kijelentette: hisz abban, hogy Magyarország jövője a magyar nemzet, "nem idegen hatalmak, nem nagyvállalatok vagy bankok".

Schmitt Pál, a párt alelnöke azt mondta, hogy a rendszerváltozás után Magyarország ismét sorsfordulóhoz érkezett.

Visszetérő gondolat volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bírálata is. Orbán Viktor a kormányfőre utalva úgy fogalmazott, hogy "egy ember erőlteti ránk a programját".

Debrecen polgármestere, a fideszes Kósa Lajos azt mondta a miniszterelnökről, hogy egy "milliárdos ügyeskedő, akit azért nem vonnak eljárás alá, mert elévültek a bűncselekményei".

Budapest döntése

A főpolgármester arra bíztatta az embereket, hogy áprilisban a szerint voksoljanak, hogy mely politikai erő biztosít számukra nagyobb szabadságot.

Demszky Gábor úgy fogalmazott, hogy a budapestiek döntésén múlik, hogy milyen kormánya lesz az országnak.

"Jelképes, hogy a magyar nemzeti lobogó nem egy-, de nem is két-, hanem háromszínű. A liberális, a szocialista és a konzervatív gondolat együtt teszi erőssebbé, gazdagabbá és szabadabbá országunkat. Egy a zászló és három a tábor, de mind a három a magyar nemzet része" - mondta.

Kuncze Gábor szabad demokrata elnök a híres 12 pontot a következővel egészítené ki: "Liberálisokat a parlamentbe, liberálisokat, sokat!"

Az összefogás ereje

Az MDF elnöke arról beszélt, hogy 1848 hőseit nem csak a közös ellenfél volt képes egységbe kovácsolni, hanem annak felismerése, hogy mi áll Magyarország érdekében, és azt milyen módon lehet valóságra váltani.

Dávid Ibolya közölte: ma nem ilyen a világ, mert nincsenek olyan pontok, amelyekben a túlnyomó többség azonos állásponton volna, olyan kérdések, amelyekben a szembenálló felek egyetértenének.

"A 21. század Európájában a mi nemzedékeinknek az a felelősség jutott, hogy puskaropogás és háborúk nélkül, olyan nehézségekkel küzdjünk meg, amelyek egy másfajta arzenált tesznek szükségessé. Ugyanúgy bátorság kell hozzá, belátás, nyitottság, és tartalmas eszmecserék" - jelentette ki a politikus.

A szocialistákhoz hasonlóan utalt Orbán Viktor köztársasággal kapcsolatos kijelentésére Dávid Ibolya is. Azt mondta: "1848-as hőseink a szabad köztársaságért adták életüket. (...) Aki a köztársaságot elvethetőnek tartja, az a szabadságot, és a nemzet szabad fejlődését is elveti".

Közjátékok a kitüntetések átadásán

Az állami kitüntetések átadásán Sólyom László államfő arról beszélt az Országházban, hogy az elismerések mögött az egész nemzet elismerése áll.

Országház (Galéria!)

Sólyom László emlékeztetett: az elnök személye a nemzet egységét testesíti meg.

Furcsa közjátéka volt a ceremóniának, hogy Sólyom László és Fekete János, az MNB volt első elnökhelyettese nem fogott kezet, illetve Szabad György volt házelnök nem fogadta el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felé nyújtott kezét.

Az államfő gondolt a határon túl élő magyarokra is

Az államfő szerint mindenki a magyar nemzet része, aki megünnepli március 15-ét, függetlenül attól, hogy hol él.

Sólyom László a Magyar Állami Operaház ünnepi díszelőadása előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott: 1848 létrehozta az egységes politikai nemzetet, a haza és a nemzet egységét.

Alapvetően újra kell gondolni a határon túli magyarokra vonatkozó politikát - jelentette ki az elnök.

Hangsúlyozta: a határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon.

Ünnepségek a Kárpát-medencében

Megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 158. évfordulójáról a határontúli magyarok is.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az erdélyi Kézdivásárhelyen arról beszélt, hogy a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait.

Szlovákiában a pozsonyi magyar nagykövetség, a kassai főkonzulátus és a Magyar Koalíció Pártjának képviselői több mint 50 helyen tartottak megemlékezéseket.

A Vajdaságban Bácskossuthfalván tartották a központi ünnepséget, a Zombor melletti Bácskertesen pedig felavatták az első vajdasági köztéri Petőfi-szobrot.

Kárpátalja magyarsága a beregszászi és az ungvári Petőfi-szobornál tartott ünnepségeken emlékezett meg március 15-éről.