Azt láttam, hogy jól fogadták az emberek, amikor a 2002-2006-os ciklus első szocialista-szabad demokrata kormánya távozott, hiszen elveszítették az Európai Parlamenti választást. Ez önmagában egy demokratikus fölismerés és szerintem pozitív tett. Ezért van most a második szocialista-szabad demokrata kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével.

Azt gondolja, hogy az Európai Parlamenti választások miatt kellett távoznia Medgyessy Péternek? Erről voltak akkoriban más elméletek is.

Hogy puccs volt-e vagy sem, ahogy Medgyessy Péter mondta, afelől sok kétségünk ne legyen! De az a politikai helyzet, amelyben végül is a miniszterelnök megbuktatása szükségessé vált, az Európai Parlamenti választások miatt állt elő. Vélhetően, ha a szocialistáknak akkor, két évvel a kormányzás megkezdése után, lett volna esélyük ismét kiérdemelniük a választók bizalmát, nem állt volna elő puccshelyzet. No de ez a múlt. Ha az emberek szempontjából nézzük a dolgot, akkor a 13. havi nyugdíj jó gondolat volt, jó törekvés volt, mértéktartó módon, az ország pénzügyi lehetőségeivel összhangban vezette be a kormányzat. Ez az út járható, folytatható az intézkedéssorozat, a 14. havi nyugdíjat is így érdemes bevezetni. Jó törekvés volt, hogy a családi pótlékot duplájára akarta növelni a kormányzat, lerontotta viszont a szándékot, hogy ugyanakkor elvettek más családtámogatási elemeket, például a gyermekek után járó adókedvezményt, és így sokan rosszabbul jártak, mint a korábbi rendszerben. Formailag megemelték a családi pótlékot, de a családokhoz eljutó összeg nem lett több.

Minden más ügyben hibázott a jelenlegi kormány?

Nem, bármilyen rosszul is működik ugyanis egy kormány, azért olyan nincs, hogy néhány jó intézkedése ne lenne. A fontosabbakat emeltem ki az előbb, de a fentieken kívül is voltak jó döntések.

Elkezdett a kormány olyan nagy reformokat, amelyeket érdemes lenne folytatni?

Nem, ilyen léptékű változás nem történt. Már harmadszor kérdezi ugyanazt, így ki kell mondanom, összességében lehangolóan sikertelennek értékelem a mögöttünk hagyott négy esztendőt. A magyar sikerek, azok a kultúra és a sport területére száműzettek. A politika, a gazdaság, a közélet alig tudott ehhez valamit hozzátenni. Az átalakulás élenjáróiból sereghajtókká lettünk. A munkahelyteremtési program, ami az emberek élete szempontjából a legfontosabb, nem valósult meg. A kormánypártok 400 ezer új munkahelyet ígértek, és 436 ezer munkanélküli van most a ciklus végén. Az árakat nem sikerült megfékezni. Medgyessy Péter azt ígérte, hogy nem lesz gázáremelés, hogy kordában tartják a rezsiköltségeket, ezek mégis nőttek. Az otthonteremtési támogatással kapcsolatban azt az ígéretet fogalmazták meg, hogy kiteljesítik, ehhez képest megszüntették, s egy olyan rendszert vezettek be helyette, ami kevesebb ember számára érhető el és kisebb segítséget jelent.

A munkanélküliséggel kapcsolatban más-más adatokra hivatkozik a kormányoldal és az ellenzék. A kormánypártok azt emelik ki, hogy nőtt a foglalkoztatottság. Ez nem árnyalja az ön értékelését?

Érdemes a tényeknél maradnunk. Európában minden bukófélben lévő kormány, amely nem tudta teljesíteni a munkahelyteremtésre vonatkozó terveit, előhúz egy statisztikai adatot, és azt próbálja mondani, hogy igaz, hogy több a munkanélküli, de van egy másik mutató miszerint azért mégis javult a helyzet. Ez hókusz-pókusz. Magyarországon ma van 436 ezer regisztrált munkanélküli és van 300 ezer olyan ember, aki hébe-hóba talál csak munkát, nincs állandó megélhetési, kenyérkereseti forrása. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 736 ezer olyan ember van, aki szeretne dolgozni, de nem jut lehetőséghez.

Eddig arról beszéltünk, hogy miként értékeli ön az elmúlt négy évet, a kormányzat tevékenységét. Ezzel szemben mit kínál a Fidesz a választóknak?

Biztonságos Magyarországot kínál, egymás iránti szolidaritást kínál. Az eddigi önző, kíméletlen, farkastörvényekre épülő vadkapitalizmus helyett egy szabályozott, egyensúlyban tartott piacgazdaságot, melyben nem engedjük meg, hogy a gyengébbet mindig legyőzze az erősebb, legyen szó politikai vagy gazdasági hatalomról, legyen szó gázszámláról, villanyszámláról vagy gyógyszerszámlákról. Olyan országot, amelyben nem engedjük, hogy az ötödik, hatodik bőrt is lehúzzák a kiszolgáltatott fogyasztóról, a választópolgárról. A biztonságos Magyarországhoz szerintünk három dolog kell: az ember akkor érzi magát biztonságban, hogyha van tartós és jól fizetett munkája, van olyan otthona, ahol biztonságban érzi magát, ahol kényelmesen elfér, ahova bátran várhat újabb gyermeket, amely védelmet nyújt, és ha családban él. Ezt foglaltuk úgy össze, hogy munka, otthon és család. A családok sikeréhez az kell, hogy az égbeszökő rezsiárakat megfékezzük, azt nem lehet megengedni, hogy a becsületes munkával keresett jövedelem nagy részét elvigye a létfenntartás és a rezsi. Fontos, hogy tanulhassanak a gyerekek, hogy ehhez akadálytalanul mindenki hozzájusson, ez nem lehet kiváltság. A diákhitel összegét meg kell emelni, a kamatát ismét csökkenteni kell, mert a mostani kormány jelentősen megemelte. Fontos, hogy a gyermeknevelés költségeit az állam elismerje, éppúgy, mint egy vállalkozásnál. A cégek esetében az állam jutalmazza a vállalkozást, ugyanígy kell elismerni a gyermeknevelés költségeit is, és az adórendszeren keresztül jutalmazni. A közlekedés sem minősülhet luxusnak, hiszen a munka nem megy az ember után, az embernek kell mennie a munka után. Ezért családi gépkocsikedvezmény-programot fogunk bevezetni, 1600 köbcentinél kisebb vagy éppen ekkora gépkocsikra az autópálya-matrica éves díját felére fogjuk csökkenteni, és eltöröljük ezekre, a járművekre a regisztrációs díjat. A nyugdíjasokat pedig a 14. havi nyugdíj bevezetésével fogjuk segíteni.

Miből lehet fedezni az ígéretek megvalósítását? A Fidesz azt mondja, csökkenteni kell a járulékokat, az majd munkahelyeket teremt, és ha többen dolgoznak, többen is fizetnek adót, vagyis nőnek az állam bevételei. Ezzel szemben a gazdasági vezetők azt mondják, a járulékcsökkentés önmagában nem teremt munkahelyeket.

Ez nem igaz. A gazdasági élet szereplői mást mondanak. A hat hónapig tartó gazdasági konzultáció tapasztalatai egészen mások. Több mint háromszáz gazdasági érdekképviseleti szervezettel találkoztunk, a javaslataik alapján foglaltuk össze a programunkat. A gazdasági élet szereplői azt mondják, hogy ha munkahelyeket akar teremteni a következő kormány, akkor csökkentse a tb-járulékot. Én hiszek a gazdasági élet szereplőinek. Az elméleti közgazdászok véleménye is fontos, de ilyen kérdésekben inkább a gyakorló gazdasági szakemberekre, magukra a vállalkozókra érdemes hallgatnunk. Ráadásul nekünk van saját tapasztalatunk is, hiszen érettebbek vagyunk, mint nyolc évvel ezelőtt voltunk, saját kormányzati tapasztalataink is megvannak. Mi egyszer lecsökkentettük egy év alatt 6 százalékkal a tb-járulékot, és még abban az évben létrejött 117 ezer új munkahely, és a következő évben is 37 ezer. Azért vagyok magabiztos és érzek magamban elég erőt, hogy ezt a programot végre tudjuk hajtani, mert egyszer már, ezzel a módszerrel 150 ezer munkahelyet sikerült létrehoznunk.

Egyre több szakértő fogalmazza meg azt a véleményt, hogy az államháztartás helyzete tarthatatlanná vált. Ön szerint milyen reformokra van szükség?

A magyar költségvetés helyzete valóban drámai. A választások után tíz százalékos költségvetési hiánnyal kell éves szinten majd szembenéznie Magyarországnak, ami európai méretekben példátlan és riasztó. Az államadósság állapota borzalmas, nem az állunkig, hanem most már az orrunkig ér az adósság. Minden egyes magyar állampolgárra 1,3 millió forint adósság jut. Egy négytagú család esetében ez 5,2 millió, amit valamikor, valamilyen formában vissza kell fizetni. Ennek ellenére nem javaslok megszorításokat. Reformok kellenek, és nem megszorítások. Kifejezetten ellenzem, és veszélyesnek tartom, hogy a szocialista párt ezen töri a fejét. A pénzügyminiszter úr be is jelentette nemzetközi pénzügyi képviselők előtt, hogy megszorításra van szükség a választások után. Szerintünk nem megszorításra, hanem munkahelyteremtési programra van szükség, akkor a pénzügyi helyzet is javulni fog. Azért kell radikálisan csökkenteni az adókat, tb-járulékot, azért kell támogatni a munkahelyteremtést, hogy ennek a jótékony hatásai minél hamarabb bekövetkezzenek. Mindig is híve voltam a takarékosságnak, de megszorításról szó sem lehet.

Ezt nem először mondja, az elemzők viszont nem először mondják, hogy a választások után, bármilyen színű is legyen a következő kormány, kemény intézkedéseket kell hoznia.

Az elemzők mindig kishitűek, azért elemzők és nem politikusok. Õk elemeznek, mi meg cselekszünk. És mi hiszünk abban, amit tenni akarunk. Ez a különbség.

Ha nem kell megszorítás, akkor mi kell? Milyen lépések kellenek ön szerint?

Munkahelyeket kell teremteni.

Ez ön szerint mennyi idő alatt hozza helyre a gazdaságot?

Ez annak függvénye, hogy milyen gyorsan, radikálisan cselekszünk. Ha azt csináljuk, amit a mostani kormány, hogy több lépésben csökkentjük az adókat, a tb-járulékot és óvatoskodunk, toporgunk, akkor soha nem érjük el a kívánt eredményt. Gyorsnak kell lenni, és radikálisnak kell lenni. A tb-járulék tíz százalékpontos csökkentését július elsejétől megvalósítjuk. Ebben elszánt vagyok. Ha a választópolgárok bizalmat szavaznak nekünk, akkor ezt megtesszük, egyébként nincs kiút ebből a pénzügyi válságból.

De mi lesz a kieső bevételekkel? Hogyan fogják pótolni?

Ha a munkahelyteremtés irányába tett lépések gyorsan meghozzák eredményüket, ha elég nagy kedvezményekkel, nagy lépésekkel haladunk, akkor át tudjuk hidalni azt a két-három hónapot, ami nehézséget jelent. Ha elhúzzuk, akkor több éven keresztül gyötrődni fog a magyar gazdaság.

Két-három hónap elég ahhoz, hogy a létrejövő munkahelyek, a több munkát vállaló befizetései már érezhetően növeljék az állami bevételeket?

Nincs több időnk, mint fél esztendő, olyan radikális munkahely-teremtési programban gondolkodom, ami már a 2007-es költségvetés elkészítésére jótékony hatást gyakorol, vagyis nem bevételkiesést jelent, hanem többletbevételt hoz.

Főváros. Igazi kortárs politikára van szükség, ez egyelőre az a rövid hír, amit nem olyan nagyon régen mondott egy fórumon, és a rövid hírből az derült ki, de lehet, hogy tévedek, hogy elsősorban a tanuló fiatalokat kívánják megnyerni Budapesten. Valóban így van?

Nem megnyerni szeretnénk őket, hanem segíteni. Szeretnénk kiérdemelni a bizalmukat olyan közös tervekkel, amelyeket érdemes támogatniuk. A diákhitelt szeretnénk 450 ezer forintra emelni, a kamatát csökkenteni. Szerintem tarthatatlan, ami a diákbérletek árával történt az elmúlt négy évben. Budapesten négy év alatt megduplázódtak a tanulóbérletek árai, ez elfogadhatatlan.

A BKV így is a csőd szélén táncol. Ha még a bérletek árát is csökkentik, csődbe fog menni.

Az még senkinek nem jutott eszébe, hogy nem az embereket kéne megsarcolni, hanem el kéne csapni az alkalmatlan, tehetségtelen és a BKV-t rosszul vezető vezetőket? Az mégsem megy, hogy egy állandóan a csőd szélén álló társaság vezetői, miközben növelik az utasokra háruló terheket, felveszik a sokmilliós jutalmakat. Hát hogy működik ez?

A BKV vezetői rendszeresen elmondják, hogy miként is van ez.

Hogyne, ennyi pénzért én is mindent megmagyaráznék. De azt gondolom, itt világos felelősség van. Tessék a BKV-t gatyába rázni! Úgy minden cég meg tudja oldani a pénzügyi nehézségeit, hogy egyre nagyobb terheket ró a fogyasztókra. Ha duplájára emelem az árakat, akkor elodázom a cég átalakítását. Az a helyzet, hogy Budapesten az elmúlt 14 év alatt 17 százalékkal csökkent a tömegközlekedési járműveken a férőhelyek száma, 13 százalékkal lassult a közlekedés tempója. Az emberek elégedetlenek a koszos és rossz minőségű kiszolgálással, hát mi kell még?

Az kell, hogy például a választásokon győztes párt azt mondja, rendbe teszi a BKV-t. Ha győznek, rendbe teszik a BKV-t?

Nem csak a BKV-ról van szó, mert a cég állapota az az egész város állapotát tükrözi vissza. Van itt néhány dolog, amiről nem szoktunk beszélni, az elmúlt 15 év alatt ebből a városból félmillió ember költözött ki. Készítettünk egy felmérést, hogy megtudjuk, miért költöznek el az emberek? Három tipikus választ kaptunk. Az első, hogy elégedetlen voltak a lakásukkal, és nem találtak megfizethető, megfelelő méretű lakást Budapesten, a másik az volt, hogy folyamatosan leépült a lakókörnyezetük, nem érezték benne jól magukat, a harmadik pedig az volt, hogy folyamatos és mértéktelen a drágulás, és ezért inkább elhagyják a várost. Arról sem szoktunk beszélni, hogy ma Budapesten negyven százalékkal kevesebb gyermek él. Idősebb lett a város. Aztán nem szoktunk arról beszélni, hogy 15 év alatt az egy főre jutó zöldterület nagysága a felére csökkent.

Mert építkeznek, gondolom.

Az mindegy. Ahhoz, hogy az ember éljen, nemcsak lakás kell, hanem zöldfelület is. De sorolhatnám a hátrányokat, amelyeket a budapestieknek el kell szenvedniük, a diákbérletekkel együtt a felnőttbérletek ára is 70 százalékkal emelkedett. Budapesten ma olyanok a tömegközlekedési állapotok, hogy a fővárosi lakosoknak egyharmada egy óra alatt tudja elérni a városközpontot, és a munkába járás átlagos időtartama több mint 45 perc. A rohammentők, a tűzoltók kiérkezési ideje átlagosan 36 perc, a tarthatatlan közlekedési állapotok miatt. Olyan városban élünk, olyan város az otthonunk, legalábbis szeretnénk, ha az otthonunk lenne, hiszen szeretjük ezt a várost, ahol se megállni, se haladni nem lehet.

Mert kevesebb autóra tervezték a város utcáit.

Igazi tipikus magyar válasz. Nem arról beszélünk, hogy van egy probléma, amit meg kell oldani, hanem megmagyarázzuk, hogy ez a probléma miért szükségszerű. Mit, miért nem lehet megoldani, és a végén minden marad ugyanolyan piszkos, rendetlen és zsúfolt, ahelyett hogy végre jönne már egy ember, meg jönne egy új városvezetés, amelyik szembesül a problémákkal, nem tagadja le őket, nem festi rózsaszínre a helyzetet, hanem azt mondja, hogy emberek, ennyi időn belül, így és úgy változtatni fogunk.

Van főpolgármester-jelöltjük?

Több alkalmas főpolgármester-jelöltünk is van.

Nevet mond most?

Persze, amint eljön az ideje, mondok, de most egy parlamenti választást szeretnénk megnyerni, és nem szeretnénk zavart okozni a főpolgármester nevének, lehetséges főpolgármesterek nevének a köztudatba dobásával, mert most egyelőre a parlamenti választást kellene megnyerni.

Lehet, hogy segítené a kampányt, ha volna egy arc, akit a Fideszhez lehetne kötni Budapesten is.

Nem így látom. Ma minden emberünket a parlamenti választás és programalkotás munkája köti le. Van köztük több olyan is, akit, ha a helyzet megkívánja, akkor főpolgármesterként el tudunk indítani, kipróbált, tapasztalt emberek.

Hallgatóink az interneten és telefonon is kérdeztek. Rövid és gyors kérdések következnek. Mit terveznek a gyermekek után járó adókedvezménnyel, a családi adózással? Hogyan csökkentenék a nyugdíjak közötti különbséget? Mit terveznek a regisztrációs adóval?

Az 1600 köbcentis és annál kisebb gépjárművek esetében eltöröljük a regisztrációs adót, valamint az ilyen gépjárművek esetében az éves autópálya-matrica díját felére fogjuk csökkenteni. A nyugdíjakkal kapcsolatban el kell mondanom, soha annyi támadást nem kaptam, mint akkor, amikor azt képviseltem még miniszterelnökként, hogy a nyugdíjak emelését differenciáltan hajtsuk végre, a kisebb nyugdíjakat jobban emeljük, mint a nagyobbakat. Elvileg helyes a különbségek mérséklése, de az erről szóló döntés előtt meg kell kérdezni a nyugdíjas-szervezeteket, csak a jóváhagyásukkal szabad végrehajtani bármiféle változtatást, egyébként kudarcra van ítélve a dolog.

Családi adókedvezmény, gyermekek után járó adókedvezmény.

A gyermekek utáni adókedvezményt mindenképpen vissza akarjuk állítani, ez a minimális célkitűzésünk. De ennél nagyratörőbb terveink is vannak, mert az adókiszámítás alapjává szeretnénk tenni a gyermekszámot. Ma csak azt veszi figyelembe az adórendszer, hogy mennyit keres valaki. Tehát ha száz forintot keres valaki és egymaga él belőle, ugyanannyi adót fizet, minthogyha valaki abból még eltart két gyermeket is. Nem akarjuk emelni azok adóját persze, akik egymaguk élnek, de azok, akik eltartanak abból másokat, azokét csökkenteni szeretnénk. Tehát az adó megállapításánál fontos szempont lesz, hogy kinek hány gyermeke van, illetve hány eltartottról gondoskodik, mert lehet például olyan fogyatékos, csökkent munkaképességű is a családban, akit a családfő jövedelméből kell eltartani.

Kibírja ezt az államháztartás? Valamennyi adó emiatt nem fog befolyni.

Ki kell bírnia. A világnak nem helyes rendje az, hogy az adórendszer egyáltalán nem veszi figyelembe a gyereknevelés költségeit. Azt el kell ismerni, hogy a gyereknevelés az legalább olyan értékes dolog az állam számára, mint egy vállalkozás. És ha le lehet írni egy vállalkozásban a gépkocsi-költségeit, de ha arra "vállalkozik" egy család, hogy gyermekeket nevel, akkor azt nem veszi figyelembe az adórendszer. Ez elfogadhatatlan, fals, torz állapot, amit meg szeretnék szüntetni.

Vissza a kampányhoz. Egy felmérés szerint az embereket nemigen érdekli az, amiről a politikusok vitatkoznak. Van olyan téma, ami ön szerint érdekli az embereket, de eddig nem beszéltek róla a kampányban?

Nekem más élményeim vannak. Én olyasmiről beszélek, ami érdekli az embereket, legfeljebb megtámadnak érte másnap, mondván, hogy ez egy populista politika, de én gázárról beszélek, gyógyszerárakról, munkalehetőségről beszélek, családi gépkocsi-programról, diákhitelről beszélek. Ezek azok a dolgok, amelyek húsbavágóak, a mindennapi életet érintik. Ha ez nem érdekli az embereket, akkor semmi sem. Az embereket érdekli a saját életük, tehát szerintem figyelnek erre. Más érzéseim vannak a választási hajlandósággal kapcsolatban is, mint az elemzőknek. Szerintem sokan mennek majd el szavazni, váratlanul magas lesz a részvétel, talán magasabb, mint négy éve.

Mire alapozza ezt?

Hozzászoktak az emberek a demokráciához. Tehát lehet, hogy nincs olyan feszült hangulat, mint az előző választás előtt, de az emberek egyre inkább az életük mindennapi részének tekintik, és megszokták, megtanulták, hogy a parlamenti választásokon leadott voksnak a személyes életük szempontjából is jelentősége van. Hogyha olyan kormányt választanak, amiben meg lehet bízni és végrehajtja a programját, akkor nekik is jobban megy, ha pedig nem olyat választanak, ha lépre mennek, elhisznek olyan ígéreteket, amelyeket aztán nem tartanak be, akkor annak ők isszák meg a levét. Az emberek részt akarnak venni a saját életükről szóló fontos döntésekben, de ezt ma már nem feltétlen kíséri politikai feszültség.

Még mindig kampány. Az MDF elnöke azt írta önnek, hogy nemcsak egy helyen, hanem több tucat körzetben megpróbálta rábírni a fideszes jelölt a fórumost, hogy lépjen vissza, ne induljon a választáson.

Ha az elnökasszonynak bármilyen olyan dologról tudomása van, amely méltánytalan, hátrányosan érinti pártját, akkor kérem, hogy haladéktalanul jelezze.

A nyílt levélben ő azt írta, hogy több tucat esetről tud. Tett valamilyen intézkedést ezután?

Nem, Dávid Ibolya egyetlen konkrétumot sem írt. Csak arra tudom kérni még egyszer, ha konkrét információi vannak, keressen meg.

Két meglehetősen érdekes kutatást közöltek a napokban, a Tárki a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával végzett kutatása szerint a rendszerváltás óta példa nélküli életszínvonal-emelkedés történt 2001 és 2005 között. A Gallup havi kutatása meg azt mutatja, hogy kétszer annyian mondják, hogy rossz irányba halad az ország, mint ahányan azt, hogy jól alakulnak a dolgok. Mi következik a két kutatás eredményeiből?

Nézze, én politikus vagyok és nem kutató. Politikus erre csak azt mondhatja, hogy majd a választópolgárok eldöntik, jobban élnek-e, vagy sem? Nem a magukat fölkentnek érző értelmiségieknek kell véleményt mondaniuk arról, hogy hogyan érzik magukat az emberek. El fognak menni választani és a voksukkal ezt ki fogják fejezni. A Tárkit meg sajnálom, az egy komoly tekintéllyel rendelkező cég, szoktam figyelni a kutatásaikat. Az a tény, hogy közös sajtótájékoztatót kellett tartaniuk a miniszterelnökkel, az tönkrevágta a hitelüket nagyon sok ember szemében. Kár érte, hisz az egy nagyon komoly, respektált intézet, elemzőközpont volt.

Nem szorulnak az én védelmemre, de ezt a kutatást, a háztartásmonitort, tizenöt éve csinálják, egyszer támogatja a kormány, egyszer nem.

De én most nem arról beszélek, hogy támogassa-e a kormány a kutatásaikat, vagy sem. Akár még helyes is lehet, hogy támogatja. Én arról beszélek, hogy vajon nem hiteltelenít-e el egy intézetet, ha annak vezetője a miniszterelnökkel tart közös sajtótájékoztatót egy éles politikai vitában? Hát hova tették a józan mérsékletességüket a kutatók? Ha ők teljesen makulátlanok is? Hát mit lát az ember? Kampányidőszakban a miniszterelnök előhúz egy kutatóintézetet és egy kormány által finanszírozott kutatásból megmondja az embereknek, hogy soha olyan jól nem éltek, mint most.

Volt az utóbbi időben néhány olyan ügy, amire sokan azt mondják, hogy ez nem feltétlenül a Fidesz kampánystratégiájának a sikerességét bizonyítja: Vizsla-ügy, szerver-botrány, a miniszterelnök beint, vagy sem. Hogy értékeli a saját kampányukat?

Sajnos, vannak hibák a kampányban, a Fidesz emberekből áll, és az emberek sohasem tökéletesek, nem is lesznek azok, ezért hibák előfordulnak. Súlyos hibát viszont nem láttam ez idáig, de a kisebb hibák sem jók egy választási kampányban. A miniszterelnök integetéséről rossz véleményem van, de hozzászoktunk, az előző szocialista kormányfő is ezt csinálta. Én a magam személyes példájával igyekszem élen járni, remélem, hogy meg tudom őrizni a higgadtságomat, és nem fogom elveszíteni a mértéktartásomat sem a választási kampány során, akármilyen nehéz helyzetek is lesznek és akármilyen rút támadásokkal kell szembenézni. Mégiscsak azért vagyunk vezetői egy-egy politikai tábornak, hogy példát mutassunk mértéktartásból és a higgadtságunk megőrzéséből.