„Ilyen fejlett közúti digitalizáció jelenleg nincs még egy a világon” – mondta el Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője a kozlekedesbiztonsag.kti.hu-nak. „Még magunk is csak ötletelünk, ahogy mindenki más is ebben az iparágban, hogy mi mindenre lesz még jó az a rendsze (…). Az azonban már látszik, alapjaiban lesz képes megváltoztatni mindazt, amit a közlekedésszervezésről, -irányításról és a baleset-megelőzésről eddig gondoltunk.”

Jelenleg három portálon 39 szenzor figyeli a forgalmat mindkét irányba. Az év végéig további két portállal és fél kilométerrel bővül a világ jelenlegi legokosabb útja.

De miért van rá szükség?

A már felokosított útszakaszon radarok, lidarok, optikai és hőkamerák, nagytávolságú és közeli megfigyelésre és képkészítésre alkalmas kamerák, halszemoptikák figyelik a forgalmat. „Kicsit túlszenzoroztuk a kísérleti szakaszt” – ismerte el Szalay Zsolt, de, ahogy a világon mindenki más is ebben az ágazatban, ők is próbálgatják, mi mire jó a gyakorlatban.

A cél olyan közlekedésirányító-balesetmegelőző rendszer kialakítása és működtetése, amely már a mai körülmények között is segít elkerülni a dugókat, a baleseteket.

„Sokan fizetnének azért, én magam is, ha pénteken úgy indulhatnának el a Balatonra, majd vasárnap vissza, hogy nem kellene azon aggódniuk, hány órát fognak a dugóban ülni. Hogy ne kelljen túl közel menniük az előttük haladókhoz, és ne kelljen folyamatosan a fék- és a gázpedál között kapkodniuk a lábukat csak azért, hogy senki ne tolakodjon be eléjük, de ne is rohanjanak bele a másik autóba” – mondta Szalay Zsolt.

Hozzátette: már az is óriási előrelépés lenne, ha a közlekedésszervezés és -irányítás képes lenne kiszámíthatóvá tenni a menetidőt, ha valaki vagy valami meg tudná mondani, hogy ha betartom a sebességhatárokat, pontosan mikor érek az úti célomhoz.

Az okosutak erre kínálnak megoldást: képesek előre jelezni, ha valahol torlódás alakul ki, és tanácsot adnak az autósoknak, hogyan kerülhetik el. Ráadásul ez nem csupán útvonalajánlást jelent. A rendszer akár kilométerekkel korábban is figyelmeztethet: „a folyamatos haladás érdekében lassíts, sorolj át egy másik sávba, amint teheted, mert a tiedben baleset történt vagy egy műszaki hibás autó vesztegel” – érzékeltette Szalay Zsolt.

Sokan szkeptikusak az efféle fejlődéseket illetően. Nálunk sok régi típus fut a legmodernebb autók között, Trabantok és Teslák, Zsigulik és felső kategóriás Mercedesek követhetik egymást, amit képtelenség összehangolni. Csakhogy ez tévedés – olvasható.

Szalay Zsolték megoldották, hogy a Trabant és a Tesla egy nyelven beszéljenek.

Sőt, ha a trabantos az általuk kínált applikációval rákapcsolódik a forgalomirányítás rendszerére, többet lát majd, mint a Tesla; feltéve persze, hogy a Tesla sofőrje nem használja ugyanazt az appot. Ha ő is kommunikál az okosúttal, akkor bizony a Trabant és a Tesla pont ugyanannyit látnak előre és hátra is, hiába a több, mint 60 éves korkülönbség.

A Tesla és a hozzá hasonló magasan automatizált mai járművek látnak mindent maguk körül. Nem látják azonban azt, hogy mi történik két-három, vagy akár húsz járművel előttük és mögöttük. Akkor érzékelik a kialakuló torládást, amikor az előttük haladó fékezésbe kezd. Ezzel szemben a sok-sok szenzornak köszönhetően – amelyek száma az okos utak hosszával arányosan nő majd a jövőben – az okosút azt is látja, hogy mi történik a messze távolban és ezt az információt meg tudja osztani bárkivel, aki letölti az okostelefonjára az e célra írt applikációt.

A szenzorok által szolgáltatott gigantikus mennyiségű információt egy szekrény méretű szuperszámítógép dolgozza fel, képenként kevesebb, mint 70 milliszekundum alatt. És Szalay Zsolt szerint „vannak még ötleteik a feldolgozási idő további rövidítésére”.

Ráadásul az okosút – a szuperszámítógépnek és a mesterséges intelligenciát használó saját fejlesztésű algoritmusoknak köszönhetően – „autóra szabja” a tanácsokat, utasításokat.

Képes lesz majd arra is a rendszer, hogy előre figyelmeztessen mindenkit, akik az érintett útszakaszon autóznak, hogy „igen nagy sebességgel közeledik felé egy sportkocsi. 25 másodperc múlva utoléri, de akkor a szélső sávban haladók miatt már nem tud majd egykönnyen szabad utat engedni neki, ezért, ha biztonságban akarja tudni magát, most soroljon ki a szélső sávba, utána majd visszatérhet” – magyarázta a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője mi mindenre jó a fejlesztésük.

A rendszer a jövőben lehetővé teszi egy baleset esetén a leállósáv ideiglenes megnyitását a forgalom előtt úgy, hogy ha ott valaki mégis megállásra kényszerül, azaz rendeltetésszerűen kénytelen használni azt a sávot, akkor azonnal le is zárják azt a forgalom elől. Feltéve, hogy az applikációt majd használják az autósok.

Emellett a rendszer segítségével a forgalom áramlása is kiegyensúlyozottabbá válik: a digitális ikermodell előre jelzi a torlódások kialakulását, így megelőzhetők lesznek a híres „fantomdugók” is. „Az okosút nemcsak a közlekedés folyamatosságát segíti, hanem a balesetek megelőzésével jelentős gazdasági előnyökkel is járhat. Az M0 legkritikusabb, déli szakaszán bekövetkező egyetlen közlekedési baleset által okozott kár a nap és az időszak függvényében elérheti az 50–70 millió forintot óránként. Ha a rendszer hetente csak egy balesetet képes megelőzni, az út felokosítása néhány hónap alatt megtérülhet” – mondta Szalay Zsolt.

Persze van félnivalójuk a jövőtől a notórius szabálytalankodóknak, tolakodóknak is

– derül ki egyebek mellett.